TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.972,12 Ft (tonna)
Napraforgómag: 146.274,96 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 58.281,03 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 54.759,70 Ft (tonna)
Repcemag: 163.971,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 216.932,13 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 657 Ft
Benzin ára: 618 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 389,02
USD: 358,44
CHF: 407,46
GBP: 454,86
Hirdetés
Nyereséges termelés akár aszályos időben is

Nyereséges termelés akár aszályos időben is

Hírek - 2022.08.05

Jenet László, a biharkeresztesi Kutas 95 Zrt. igazgatója úgy véli: okszerű, a nedvesség megőrzését célzó talajművelésssel, a megfelelő növénykultúra kiválasztásával minimalizálható a termelő vesztesége, sőt, akár nyereségessé is tehető tevékenysége a napjainkban tapasztalható aszályos időszakokban.

Hirdetés

Több, mint 3800 hektáron gazdálkodnak, amiből 3000 hektár a szántó. A jobb minőségű földeken a búza és repce váltja egymást, a gyengébbeken árpa és napraforgó. A nagyon szikes területeken pedig árpa és ugaroltatás váltja egymást.

  • Immár hat éve nem használunk ekét és tárcsát a földjeinken, azóta a kultivátoros talajművelést alkalmazzuk a forgatás helyett – mondta Jenet László. – A technológia egyik vezérgépe a Väderstad TopDown multikultivátora, mellyel 25-30 centiméter mélységben tudjuk lazítani a talajt. Rétegesen műveljük a talajt, minden második évben mélylazítást is végzünk. Betartjuk a kímélő művelés alapelveit: nem tapossuk, nem gyúrjuk fölöslegesen a talajt, nem porosítunk, nem rögösítünk és ami a legfontosabb, ebből fakadóan nem „ütjük” a talajt. Hiszen ha rögöket hozunk fel a talajfelszínre a művelés során, akkor azokat valamilyen ütésre épülő technológiával lehet szétverni. A forgatásos művelésnél sajnos, ez a gyakorlat, amit mi a réteges műveléssel el tudunk kerülni. Hogy miért nem szabad a földet ütni? Egy hasonlattal tudnám szemléltetni: a kezünk alatt formálódó kenyértésztát sem ütjük, hiszen az egy élő rendszer, maga az élet. A hozzá szükséges búzát a földjeinken termeljük meg, számunkra e két dolog is az élettel azonos, ezért gondoljuk úgy, hogy ha a kenyeret nem ütjük, akkor a földet sem üthetjük.

Jenet László jelezte: a réteges műveléssel képesek megőrizni a talajban lévő nedvességet – azt e helyütt talán senkinek nem kell részletezni, hogy ez napjainkban mennyire fontos.

  • 1982 óta vagyok agrármérnök és eddigi pályafutásom során ilyen mértékű szárazsággal Magyarországon még nem találkoztam – jelentette ki a szakember. – Állítólag az ötvenes években volt már ehhez hasonló időszak. Azt gondolom, nem véletlen, hogy míg tíz évvel ezelőtt a tudósok globális felmelegedésről beszéltek, ma már globális éghajlatváltozásról szól a narratíva, ugye, lehet érezni a két fogalom között a különbséget. Nemcsak felmelegedésről beszélhetünk, hanem lehűlésről is, ami bármilyen hihetetlen, de a mi féltekénket, az északi féltekét jellemzi majd a későbbiekben. Az Egyenlítőnél és attól délre tovább erősödik a hőség, amiből azonban bőven jut az áramlatok miatt a hűlő északi féltekére is, emiatt tapasztalhatunk egyre nagyobb hőingásokat. A folyamatot alapvetően a naptevékenység, a Nap mágneses erőtereinek változása, fúziós folyamatainak összessége határozza meg. A Nap mágneses pólusai 11-13 évente „megfordulnak”, míg a napfolt tevékenység toroidális mágneses erőtereivel vagy gyengítik, vagy erősítik a Nap fúziós teljesítményét mintegy 0,3%-kal, ami jelentős hatást gyakorol a Föld éghajlati tulajdonságaira. Tehát nem annyira az emberi tevékenység jelenik meg az időjárás extrémitásában, azt rajtunk kívül álló, sokkal nagyobb erők mozgatják.

Jenet László úgy véli: amennyiben a szárazság tartósnak mutatkozik, szükséges a termelést is ennek megfelelően átalakítani.

  • Termelőként én mindig a legkisebb kockázatot keresem – jelentette ki az igazgató. – A legkisebb kockázat pedig az őszi vetésű növényekben van, kivételt képez ez alól a repce, mert augusztus végén vetjük és ha nincs csapadék, nem kel ki. Az árpát és a búzát azonban október 1-től akár még december közepéig is vethetjük, s ha csupán 50-60 milliméternyi csapadékot kapunk ősszel és télen, februárban pedig van néhány szép, napsütéses nap, akkor tavasszal e kalászosok gyönyörűen növekedésnek indulnak és mire beköszönt a forrósság, gyakorlatilag beérnek. Tehát az árpa és a búza termesztésével kisebb kockázatvállalással biztosabb bevételhez jutunk. A kukoricának tenyészidőszakban több, mint 400 milliméternyi csapadékra van szüksége, ahol ez nincs meg, ott egyszerűen nem szabad termelni.

Hozzátette: mára szükségessé vált a tudomány önvizsgálata is, ugyanis sajnos, gyakran valótlan információkkal bombázza a laikusokat. Így például a vetésforgó kapcsán, melynek régi, mostanra elavult téziseit senki nem vizsgálta fölül és nem igazította napjaink kihívásaihoz, körülményeihez. Mint mondta, bebizonyosodott, hogy semmi baj nem származik abból, ha éveken át kalászos gabonát termelnek egymás után ugyanazon a területen.

  • Vagy ott van például a zöldítés, amit annyira erőltetnek, de hát könyörgöm, ezen az éghajlaton?! – szögezte le Jenet László. – Másrészt a zöldítéssel erősödik a terület gyomfedettsége is, mert a gyomirtást nem lehet alkalmazni 60 napon keresztül a zöldítésre használt kultúrában. Könnyű belátni, ha például csillagfürtöt és lóbabot vetünk egy területre, a gyomok is szépen együtt fejlődnek a kultúrnövényekkel és beérlelik a magjaikat, amiket aztán szétszórnak. Tehát mi magunk gyomosítjuk el a területeinket, s a gyomok nagy száma kedvez a kórokozóknak és a kártevőknek is. Ugyanakkor feleslegesen párologtatjuk illetve használjuk fel a talajban lévő nedvességet.

Jenet László a világban kialakult nagy mértékű input-anyag áremelkedések és az érzékelhető globális alapanyaghiánnyal, illetve az ezeket részben okozó orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is megosztotta nézeteit. Úgy látja: ha Európa a magas technológiai fejlettségével, Oroszország pedig óriási energia- és nyersanyagkincsével összefogna, párosuk uralhatná a világot. Ez azonban Amerika érdekeivel ellentétes – és már tudjuk is, ki áll a háború és az egyre erősödő gazdasági krízis mögött…

Címkék: növénytermesztés, talajművelés, aszály, Kutas 95 Zrt.
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

2024 hala a réticsík – Ismerjük meg közelebbről!

Gondolta volna, hogy a réticsík Európában valószínűleg az első hal volt, amelyet különböző edényekben tartottak a ...