Innovatív magkezelési megoldáson dolgozik a Szegedi Tudományegyetem mikrobiológusa, Dr. Marik Tamás
Hírek - 2026.01.09
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézetének Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékén Dr. Marik Tamás mikrobiológus egy olyan, magkezelésnél alkalmazható növénykondícionáló és terméshozam-növelő készítmény prototípusának kifejlesztésén dolgozik, amely aktív hatóanyag segítségével már egyszeri kezelés után is képes serkenteni a növények növekedését és növelni a terméshozamot. A kutatás eredményeit és innovációs potenciálját a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napján Proof of Concept támogatással ismerték el.
A kutatás alapjai 2019-re nyúlnak vissza, amikor Marik Tamás PhD-témavezetője, Dr. Kredics László javaslatára a korábban vizsgált vegyületeket növényeken is tesztelni kezdték. Az első kísérletek lúdfűn zajlottak a Növénybiológiai Tanszék közreműködésével, majd a biztató eredmények hatására a kutatás paradicsomra fókuszált. A mikrobiológus saját kezűleg épített magaságyásban végezte az első kísérleteket, ahol már ekkor magkezelést alkalmazott a növények növekedésének serkentése és a terméshozam növelése érdekében.
– A 2024-ben elnyert Proof of Concept támogatás tette lehetővé a kísérletes eredmények molekuláris szintű alátámasztását. A kutatócsoport RNS-szekvenálást és más molekuláris és analitikai technikákat alkalmazott annak feltárására, milyen génexpressziós változások zajlanak le a növényekben a magkezelést követően. A kezelt paradicsompalánták már fiatal korban nagyobb méretet és magasabb fotoszintetikus pigmenttartalmat mutattak, hosszú távon pedig igazolhatóan nőtt a terméshozam is. A Proof of Concept támogatás segítségével sikerült egyértelműen igazolnunk, hogy ezek a kedvező paraméterek valóban a magkezelés következményei – hangsúlyozta Dr. Marik Tamás.
Hozzátette: a 2025-ös Proof of Concept alap támogatásával a kutatás új szakaszba lép: a cél a kezelőanyag szántóföldi növények vetőmagjaira történő kijuttatása, csávázási módszerekkel. Ez a fejlesztés jelentős technológiai átalakítást igényel, mivel a jelenlegi hatóanyag a szükséges koncentrációban nem oldható megfelelően. A kutatók ezért olyan új hatóanyagot keresnek, amely hasonló, sőt az első eredmények alapján még erősebb bioaktivitással rendelkezik, így alacsonyabb koncentrációban is hatékony. A hosszú távú cél az, hogy a paradicsomnál tapasztalt növekedésserkentő hatás a búza, a kukorica és más szántóföldi növények esetében is elérhető legyen.
– A magkezelés előnye, hogy a mezőgazdasági termelők számára egyszerűen kivitelezhető, például csávázógépben, és nem igényel többszöri, költséges kijuttatást a szántóföldi növényállományra. A fejlesztés során három termékkoncepció körvonalazódott: egy paradicsomra optimalizált vetőszalagos megoldás, egy folyékony kezelőanyag áztatásos magkezeléshez, valamint egy csávázószer, amely a nagyüzemi és a kistermelői felhasználást egyaránt kiszolgálhatja.
A készítmény egyik legfontosabb újdonsága, hogy nem passzív tápanyag-utánpótlásra épül, hanem aktív hatóanyaggal dolgozik, amely célzottan indít el a növényben olyan folyamatokat, amelyek a növénynövekedést és a terméshozam fokozását segítik. Emellett alternatívát kínál a mikrobiális oltóanyagokkal szemben, mivel mikroorganizmusok kijuttatása nélkül, a növény saját génjeinek aktiválásán keresztül fejti ki hatását – részletezte a szakember.
A fejlesztés nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem a hobbikertészek számára is kínál megoldást. A kutató szerint a vetőszalagos módszer különösen vonzó lehet a kiskertekben, míg a legnagyobb piaci potenciál a csávázószerben rejlik. A tervek szerint az első prototípusok már 2026–2027-ben elkészülhetnek, amelyeket a piaci bevezetés előtt még széles körű tesztelésnek vetnek alá.
Címkék: szie, növénykondicionáló , terméshozamnövelő, kutatás
Gyümölcsösök nitrogén-trágyázásának alapjai
Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih
Hazai vizsgálatok a sortávolság és tőszám hatásáról a szemes ...
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a ...
„Csak azért alszom, hogy kávéra ébredjek”
Aranyszínű sárgaság Magyarországon 2025
Lehetőségek a kukoricatermesztésben – Tapasztalatok rövid ...
A Pilisi Parkerdő 2025-ös évének eredményei és idei céljai
Esett a tejpor és a vaj ára a világpiacon
AGROmashEXPO és AgrárgépShow 2026 – A mezőgazdaság legnagyobb ...
