Hogyan segítheti a bélsármikrobiom-analízis az antibiotikum-rezisztencia elleni fellépést, az egészségesebb élelmiszer-előállítást? A Debreceni Egyetem szakemberei a bélflóra mikrobiológiai vizsgálatának új módszerét dolgozták ki. A tanulmány a neves Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar és az Általános Orvostudományi Kar közös kutatásának területe a bélrendszer mikroflórájának feltérképezése és a növényi hatóanyagok élettani hatásainak vizsgálata. Az in vito és in vivo kísérletek során az élettani folyamatok megfigyelése mellett nyomon követték a vastagbél mikroflórájának változását is.
Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos főmunkatársa szerint a bélrendszer megismerése az immunrendszer működés miatt is fontos, amely 70-90 százalékban innen táplálkozik.
- A mikrobiom-analízis a bélrendszer bakteriális összetételének vizsgálata. Ürülékből vett minták alapján következtetünk a bélflóra működésére. Kutatásunkban az állatok természetes, bioaktív hatóanyagban gazdag táplálékot kaptak. Célunk volt a bélrendszer egyensúlyi állapotának meghatározása, leírása is. A vizsgálatok alkalmával nyomon követhettük a bélflóra változását, és a tápanyagok adagolásával segítettük az egészséges állapot visszaállítását. Így elkerülhettük az antibiotikumos kezeléseket – fejtette ki Remenyik Judit.
A kutatás része volt a természetes alapú, jótékonyhatású, nagymennyiségben elérhető tápanyagok felkutatása is, amelyek segítik az állatok egészségének megóvását, és amelyek révén kevésbé válnak fogékonnyá a különböző betegségekre. A kísérletben részt vevő Brojler-csirkék a vizsgált hatóanyagokat kontrollált mennyiségben tartalmazó tápot kaptak.
- A pontos eredmények eléréséhez azonban olyan egységes mérési, vizsgálati módszert kellett kidolgozni, amely a legtöbb információt adja. Olyan eljárásra volt szükségünk, amellyel a teljes táp- és bélrendszer mikroflórája feltérképezhető, a markerek alapján pedig beazonosíthatók az ott élő baktériumok. Az általunk kidolgozott vizsgálati módszerrel a legrészletesebb képet alkothatjuk meg a mikrobiális ökoszisztémáról – emelte ki Paholcsek Melinda, az Általános Orvostudományi Kar Humángenetikai Tanszékének adjunktusa.
Az új mikrobiológiai mérési módszer meghatározza egyebek mellett a minták pontos kezelését is.
- A kutatás jelentőségét az adja, hogy a módszer segítségével sokkal részletesebben megismerhető a bélflóra, az eddig ismert és tenyészthető baktériumok mellett a kis számban előforduló organizmusok is azonosíthatók. Az eljárás más állatok vizsgálata esetén is használható, és a humán vizsgálatokban is átültethető. Ez már részben megvalósult, hiszen a rezisztencia-profilozás során már alkalmazzuk az eljárást. Azt vizsgáljuk, hogy az adott minta hány olyan baktériumot tartalmaz, amely rezisztens a jelenleg használt antibiotikumokkal szemben. A kutatás következő lépcsőfoka a diagnosztikai módszert kidolgozása lesz – emelte ki Remenyik Judit.
A kidolgozott monitoring rendszert használja a MÉK a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) közös programban, amelyben a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló vizsgálatokat végeznek.
A Debreceni Egyetem szakemberei a bélflóra mikrobiológiai új módszerét a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikálták. A tanulmányt a mikrobiológia szakterület 70 legolvasottabb közleménye közé rangsorolták.
A fejlesztés a GINOP-2.3.2-15-2016-00042 azonosítószámmal nyilvántartott, „Mikrobiom metagenomikai és metaproteomikai vizsgálata takarmányozás hatására gazdasági haszonállatoknál” című projekt keretében valósult meg, mintegy 629 921 035 forint európai uniós támogatással.
Címkék: élelmiszer, Debreceni Egyetem, mikrobiom, bélsármikrobiom, antibiotikum-rezisztencia
Direktvetés Horsch gépekkel
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
Gombák kalászon, zászlóslevélen
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
Ezt olvasta már?
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
Hazánk szántóterülete körülbelül 4,3 millió hektár, amelynek több, mint a felét három növény uralja: az őszi búza, a ...
IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Iratkozzon fel hírleveleinkre, hogy naprakész, gazdálkodásához létfontosságú tartalmakhoz juthasson!
Feliratkozás