TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 64.150,89 Ft (tonna)

Napraforgómag: 202.110,05 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 79.544,99 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 57.262,00 Ft (tonna)

Repcemag: 184.047,89 Ft (tonna)

Full-fat szója: 202.412,98 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 618 Ft

Benzin ára: 598 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 360,20000

USD: 315,38000

CHF: 389,21000

GBP: 423,52000

Hirdetés

Ezért keresik a magyarok a pálmaolajmentes termékeket

Hírek - 2021.05.06

Részletesen vizsgálták a pálmaolajat tartalmazó termékek fogyasztói megítélését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. A Sustainability szaklapban frissen megjelent tanulmány szerint a magyar fogyasztók ezzel kapcsolatos ismeretei szűkösek, vásárlásuk során azonban mégis vannak olyan fogyasztói csoportok, akik inkább a pálmaolajmentes termékeket keresik.

A pálmaolaj nagymértékű termelése és fogyasztása világszerte számos környezeti és társadalmi kockázatot rejt magában, melyek megítélése jelentős vásárlói magatartást befolyásoló tényező. A valós hatások mellett ugyanakkor elterjedt a köztudatban egy téves elképzelés is, mely szerint a pálmaolajmentes termékek egészségesebbek lehetnek, holott ezt semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá. Mindenesetre a valós és vélt hatások miatt egyre többen vannak olyanok, akik bevásárlásaik során tudatosan keresik a pálmaolajmentes termékeket.

A MATE Gazdaságtudományi Intézet kutatói online felmérésük során arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar fogyasztók miként vélekednek ezekről a kérdésekről, azaz mennyire ismerik és hogyan ítélik meg a pálmaolaj egészségre és környezetre, valamint a termelő országok társadalmára gyakorolt hatását. Fontos kérdés volt az is, hogy ezek közül melyek hatnak leginkább a fogyasztók személyes meggyőződésére, azaz melyik lehet az a tényező, ami miatt a vásárlók a leginkább kerülni kívánják a pálmaolajat tartalmazó termékeket.

„Eredményeink szerint a válaszadók nagyobb része egyáltalán nem vagy csak némileg ismeri a pálmaolaj környezetre, társadalomra és egészségre gyakorolt hatásait. A fogyasztók kevés ismerete ellenére a pálmaolaj környezetre gyakorolt hatását a válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben káros hatásúnak tartotta. A fogyasztási hajlandóság szempontjából pedig elsősorban az egészségre gyakorolt vélt hatások, másodsorban pedig a valós környezeti problémák voltak a legfontosabbak az emberek számára. Kutatásunk alapján látszik az, hogy van jogosultsága a pálmaolajmentes termékeknek a magyar piacokon, de a vásárlói magatartás további kutatásának szükségessége is látszik. Fontos később felmérni, hogy a kockázatok mellett milyen egyéb tényezők vezetnek a pálmaolajmentes termékek vásárlása felé” – mutat rá Plasek Brigitta, a MATE Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója és a Sustainibility szaklapban megjelent tanulmány első szerzője.

„Úgy véljük, hogy a pálmaolajmentes termékeket fejlesztő vállalatok kommunikációjának fontos része lehetne a termeléskor felmerülő környezeti és társadalmi kockázatok bemutatása. Ha feltűntetnék a csomagoláson, hogy az adott termék pálmaolajmentes, és ezáltal sokkal inkább környezetbarát, akkor az érintett fogyasztók máris elkezdhetnek a pálmaolaj környezeti kockázatairól több információt gyűjteni. Ily módon a fogyasztók pontos ismeretekre tehetnének szert, vásárlásuk során pedig még tudatosabbak lehetnek” – mutat rá a fiatal kutató, aki munkáját Dr. Temesi Ágoston egyetemi adjunktus vezetésével végzi.

matepalmao 2