Furcsa dolgot idéz elő a poszméhek harapása
Hírek - 2020.06.20
Svájci kutatók figyeltek fel arra, hogy a beporzó rovarok a szájszervük segítségével gyorsabb virágzásra tudják kényszeríteni a növényeket. Egy megharapott paradicsom akár egy hónappal is hamarabb hozhat virágot.
A poszméhekről (dongóméhekről) közölt meglepő tanulmányt a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH). Eszerint a haszonnövényeink, illetve a rétek vadvirágainak szorgalmas megporzói nemcsak passzív részvevői a folyamatoknak, de hasznos munkájuk közben komoly „visszajelzéseket” is adnak a növényeknek. A svájci kutatók szerint a bársonyos külsejű rovarok a szájszervükkel leharapnak egy darabkát azon növények leveleiből, amelyek még nem indultak virágzásnak. Ezzel serkentik a növényt, amely hamarabb kezd virágba borulni, mint azok, amelyek „megúszták” a kellemetlen harapást.
A szakemberek már eddig is tisztában voltak azzal, hogy a különféle stresszhatások felgyorsíthatják a virágzást, de a poszméhek ilyen jellegű tudatos közreműködésére még nem figyeltek fel. Az ETH kutatói azóta már több laboratóriumi, valamint szántóföldi teszten bizonyították, hogy nem véletlen vagy egyszeri cselekvésről van szó. Azt is kimutatták, hogy a poszméhek „harapóssága” egyenes arányban áll az általuk begyűjthető virágpor mennyiségével. Ha azt kevésnek ítélik meg, akkor azonnal „nekitámadnak” a levélnek. A paradicsom esetében különösen eredményesen léptek fel, hiszen a megharapott növények akár 30 nappal korábban virágzásnak indultak, mint a sértetlenül maradtak.
A kutatók maguk is megpróbálták utánozni a rovarokat: elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a mesterséges, szándékos roncsolással ők is képesek-e felgyorsítani a virágzást. Valamelyest sikerrel jártak, ám korántsem értek el olyan dramatikus hatást, mint a poszméhek. A szakemberek ebből arra következtettek, hogy a beporzók valamilyen kémiai anyagot is bevisznek a harapásukkal, és ez készteti a növényt a nagyobb „iparkodásra”.
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Az aszályt nem lehet kártérítéssel megállítani – ideje lenne ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
A hulladéktól az erőforrásig
Ön hogyan dönt? Védekezik vagy kockáztat?
A burgonya jövője a szántóföldön dől el
Folyamatosan zajlanak a Nébih nyári ellenőrzései – mérlegen az ...
Az alaptrágyázás a repcetermesztés kulcsa
