Szent István Egyetem

Eltűnik a szarvasi 
agrár-felsőoktatás?

A campus finanszírozási gondok áldozata, a hallgatók tiltakoznak

Hallgatók nélkül, intézetként működhet tovább a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) csaknem két és fél évszázados múltra visszatekintő szarvasi agrárkara. Az anyaintézmény 
a veszteséges fenntartásra hivatkozik, míg a tanárok és a diákok a régi tradíciókra és 
a szakemberképzés fontosságára. Hogyan lehet itt igazságot tenni?

Öntözési és vízgazdálkodási intézetként működik tovább a gödöllői Szent István Egyetem szarvasi telephelyű Agrár- és Gazdaságtudományi Kara. Feladata a ku­tatás és a továbbképzések szervezése lesz, graduális képzést a 2020/2021-es tanévben már nem indítanak – tájékoztatta 
az egyetem az MTI-t 2019. november 21-én. Közleményükben azt is leírták, hogy az intézet 2020. február 1-től közvetlenül a rektor irányítása alá tartozik, a szarvasi hallgatók pedig tanulmányaikat a Szent István Egyetemen fejezhetik be, vagy kifutó rendszerben Szarvason. Az átszervezést a SZIE „újrapozicionálásával” magyarázták, hogy a felsőoktatási intézmény megfeleljen a 21. századi kutatóegyetemi elvárásoknak. A döntés derült égből villámcsapásként érte a Szarvason tanuló hallgatókat és tanáraikat, akik rögtön igyekeztek minden követ megmozgatni, hogy a kar további működését biztosítsák.

Váratlan volt a bejelentés

Az már hónapok óta nyílt titok volt, hogy a Szent István Egyetem komoly finanszírozási gondokkal küzd, és összegyetemi szinten több mint 700-zal csökkent 
a felvettek létszáma. A szarvasi kar ennek ellenére bizakodva indult az új tanévnek, hiszen náluk növekedett az első éves hallgatók létszáma. A SZIE szenátusa 2019. október 30-án mégis arról döntött, hogy az egyetem oktatást-kutatást végző szervezeti egysége intézeti struktúrában folytatja tovább tevékenységét. Indokként azt hozták fel, hogy folyamatosan csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma, s ez különösen igaz az agrárképzésekre, a fenntartási költségek tehát egyre nagyobb terhet rónak a Szent István Egyetemre. Korábban emiatt már átadták a békéscsabai gazdasági, a gyulai egészségügyi-szociális, valamint a szarvasi pedagógiai kart a Szeged–Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskolának (GFF). November 19-én a SZIE vezetősége (Palkovics László rektor, Szabó István oktatási rektorhelyettes, Helyes Lajos tudományos rektorhelyettes és Magyar Ferenc kancellár) Szarvason ismertették a hallgatókkal a kar jövőjére vonatkozó elképzeléseket, ám döntésük váratlanul nagy ellenállásba ütközött – számolt be a történésekről a hir6.hu Békés megyei hírportál.
A SZIE honlapján még továbbra is fent vannak a Tessedik Campusra (vagyis 
a szar­­­­vasi karra) meghirdetett képzések is­­­mertetői, sőt a jelentkezési lapok is letölthetők, annak ellenére, hogy az anyaintézmény a 2020/2021-es tanévre már nem engedte meghirdetni a BSC vagy MSC szakokat. A felvételikkel kapcsolatos felvi.hu oldalon szintén szerepel a szarvasi telephelyű Agrár- és Gazdaságtudományi Kar (SZIE-AGK), de már inaktív formában, az érdeklődők nem kattinthatnak rá. 
Az egyetem a jövőre vonatkozólag – ha változnak a körülmények– nyitva hagyja az újraindulás lehetőségét, ám a hallgatók ebben nem igazán hisznek, és 
a történetét 1780-ig visszavezető, nagy múltú intézmény elsorvasztásától tartanak, amely 2009. január 1. óta működik 
a SZIE szervezetén belül. A gödöllői egyetem elképzelése a szarvasi agrárkar 237 hallgatója esetében az volt, hogy átveszik őket a SZIE valamelyik karára. Írásbeli nyilatkozatot is kértek tőlük, amelyben választhattak, hogy Gödöllőn vagy helyben szeretnék befejezni tanulmányaikat. Ez azonban nem hozott előrelépést, hiszen a nyilatkozatot kitöltők szinte mindegyike a Szarvason maradást választotta, pedig Gödöllőn vagy Budapesten még kollégiumi férőhelyet is biztosítottak volna számukra. „Nagyjából 60 passzív hallgató van, akik még nem válaszoltak, de a Szent István Egyetemnek muszáj lenne figyelembe vennie a hallgatók többségének akaratát” – mondja Nagy Illés István, 
a Fiatalok a Vidéki Értékek Megőrzéséért Egyesület (Fivém) alelnöke, aki maga is 
a szarvasi karon tanul.

Kivették a Trabantból a motort

A Tessedik Campuson az ezredforduló óta a hallgatói létszám lényegében megtizedelődött, ma az oktatási, illetve kollégiumi férőhelyek csupán 10-12 százaléka van kihasználva. A szarvasi kar ráadásul két évtized alatt 1,2 milliárd forintos működési hiányt halmozott fel, a SZIE pedig ezekre a számokra hivatkozva indokolta az intézetté alakítást célzó döntését. Nagy Illés István szerint azonban az alacsony kihasználtság nem az agrárkar felelőssége, hiszen az évezred elején (2000–2009) a Tessedik Sámuel Főiskolának még közel maximális volt a hallgatói létszáma. Ha azokat a pénzeket, amelyeket konvergenciarégióként Szarvas kapott, az egyetem helyben használta volna fel, akkor nem alakult volna ki a mai áldatlan állapot. „A gödöllői központ elfelejtette volna a több száz éves mondást, amely szerint »etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk?«” – tette fel a költői kérdést 
a Fi­­vém alelnöke, aki szerint az egyetem 
az erőforrások feletti rendelkezési jogot és 
a bevételeket is elvette, így esély sem nyílt a gazdálkodás stabilizálására. Nagy Illés István meglátása az, hogy az anyaegyetem „kivette a Trabantból a motort”, és most azon csodálkozik, hogy nem megy. Egyébként mindent Gödöllőről irányítanak (tangazdaság, campusigazgatóság), a dékán pedig sokadik éve csak megbízott vezető. A Fivém alelnökének több közvetlen forrásból is megerősített értesülése, hogy a kar bezárása mögött nincs kormányzati szándék, így az egyetlen indíték az, hogy 2020-ban lejárnak az európai uniós támogatások, a SZIE pedig kedvezőnek látta az alkalmat arra, hogy – Babák Mihály szarvasi polgármester szavaival élve – megszabaduljon az „öregecske menyasszonytól”, és a további pályázatokat már leszűkített infrastruktúrával és személyi állománnyal, oktatás és hallgatók nélkül folytassa.

Mivel a gödöllői vezetés váratlanul nagy ellenállásba ütközött, úgy tűnik, mára kissé visszakoztak eredeti álláspontjuktól, így a 2019/2020-as tanév második félévében valószínűleg megelégednek azzal, hogy a kart egy másik épületbe költöztetik. Február 3-án kezdetét vette a második félév, a költözködés viszont még nem indult el, és az új hely sem volt előkészítve, vagyis a SZIE – ismét Szarvas város polgármesterét idézve – „sufniba és fáskamrába akarta vinni az oktatást”. 
A helyzet kuszaságára utal, hogy a tanárok – legalábbis egyelőre – maradnának a régi épületben. Gödöllő ragaszkodott ahhoz, hogy maguk állítsák össze a második félévi órarendet, és ők akartak dönteni a szarvasi kollégiumi helyek igénybevételéről is. „Ha mindent csak abból ítélnénk meg, hogy rentábilis-e, akkor ennyi erővel az összes kórházat be lehetne zárni – véli Nagy Illés István. – A november óta hozott intézkedéseken csak az átgondolatlanság, kapkodás, fejetlenség látszik, valamint a túlzott központosítási törekvések, amelyek megnehezítik a megfelelő konszenzus kialakítását.”

Keresik a megoldást

A szarvasi felsőoktatás megmaradásának egyik lehetősége volna, ha a kar fenntartót váltana. A SZIE egykori békéscsabai, gyulai és szarvasi egységei 2017-ben az egyházi fenntartásban működő, szegedi Gál Ferenc Főiskolához csatlakoztak, és ez az út talán az agrárkar számára is járható lenne. A szarvasi városvezetők szintén ezt a megoldást szorgalmazzák, bár döntési joguk nincs a kérdésben. Az önkormányzat a Tessedik Campus megszűnéséről november 13-án e-mailben értesült, amelyet Futó Zoltán megbízott dékán küldött. Babák Mihály polgármester két nappal később tartott az ügyről sajtótájékoztatót, ahol kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy Szarvas iskolaváros maradjon. A hírek szerint a kormányzat az agrároktatást kétpólusúvá tenné, az egyik székhely Debrecenben, a másik a Dunántúlon lenne, s a karnak csak akkor keresnének új fenntartót, ha a fentiek egyikéhez sem tartozhatnak. Bár maga az önkormányzat nem tudná vállalni a kar működtetésének költségeit, a 82 hektáros arborétumot szívesen átvenné a Szent István Egyetemtől, és erről a szándékukról már tájékoztatták Fónagy János nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztert is. Szarvason úgy kalkulálnak, hogy az állami normatíva és a bevételek hosszú távon biztosítani tudnák a kert működését.

Ami a kar helyzetét illeti, jelenleg patthelyzet alakult ki a szemben álló felek között. „A napi munkában nincsenek fennakadások, bár igaz, hogy a könyvtár például csupán hetente kétszer tart nyitva, de ha valakinek szakirodalomra van szüksége, az bármikor hozzájuthat” – emelt ki egy praktikus dolgot Nagy Illés István. A Fivém alelnöke szerint a tanárok jó része is mellettük áll, kifejezetten „forradalmi” hangulatban vannak, hiszen az állásuk, karrierjük forog kockán. „Valószínűleg annyian már sohasem fognak ide járni, mint a 2000-es évek elején, 
a jogelőd Tessedik Főiskola idején, de ezt nem is lehet elvárni, hiszen eleve kevesebb gyerek születik. 300 hallgatóval viszont működőképes lehetne a kar, ez nem olyan alacsony létszám. Még abba is belenyugodnánk, hogy telepítsék át kisebb épületbe, de egy több száz éves intézményt, amelyre Tessedik Sámuel az életét áldozta, nem lehet csak úgy, hipp-hopp bezárni” – mondta zárásként Nagy Illés István.

2020-ban lejárnak az európai uniós támogatások, a SZIE pedig kedvezőnek látta az alkalmat arra, hogy megszabaduljon az „öregecske menyasszonytól”.

Szerző: AgrárUnió

Tags: Szent István Egyetem, SZIE, 
agrár-felsőoktatás

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom