„Legózás” segíthet a kertészeteken
Hírek - 2019.11.14
Van lehetőség arra, hogy mindenféle drága beruházás nélkül növeljék a kertészetek profitját? Egy közelmúltbeli kísérlet tapasztalatai szerint a termelési folyamat optimalizálása sokat segíthet.
A Lego játékgyártónál is alkalmazott szemlélet segítségével próbálják javítani a kertészeti dolgozók termelékenységét. A furcsa angliai kísérletben részt vevőknél közel 70 százalékkal javult a munkaidő-kihasználás, a produktivitás pedig egyénenként 333 százalékkal emelkedett. A módszer arra mutat rá, hogy aprócska változtatásokkal is jelentős eredmények érhetők el, az igazán lényeges ugyanis annak megértése, hogy mi az, ami értéket termel a munkafolyamat során, és mi számít „elpocsékolt” időnek.
Hogy jön ide a Lego? A dán játékgyártó óriás a közelmúltban súlyos válságon esett át, ugyanis a jelentős kereslet és a rendelkezésére álló hatalmas erőforrások ellenére is inkább veszteséget termelt. Aztán bevezették termelésükben – az egyébként a japán Toyota által kitalált – lean szemléletet, amely az erőforrásaik optimalizálásában segítette őket. Magyarán: abból az „alapanyagból” (munkaerő, gyárak, gyártósorok, tervek, nyersanyag) hozták ki a legtöbbet, ami a rendelkezésükre állt, és szakértők szerint ezt kellene alkalmazniuk az egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő kertészeteknek is.
A módszer kitalálásakor a Toyota például három évre felfüggesztette a beruházásokat, és inkább a termelése optimalizálására helyezte a hangsúlyt, vagyis a rendelkezésére álló erőforrások okosabb felhasználására. Ez mintaértékű lehet bármilyen mezőgazdasági vállalkozás számára, ahol nem biztos, hogy újabb és újabb gépekre, drágább technológiákra, több munkaerőre van szükség az előrelépéshez, hanem a meglévő anyagi és szellemi javak tudatos átszervezésére.
Kertészeti téren az angol Volmary családi cég szerepelt kísérleti alanyként, amely vetőmagokat és palántákat kínálva szolgálja ki a zöldség- és gyümölcstermesztőket. A csúcsidőszakban több mint 2 millió dugványozást hajtanak végre hetente, ami azt jelenti, hogy az éves munkájuk 70 százalékát nagyjából 3 hónap alatt végzik el. A SmartHort programban való részvételük során elsőként a termelési folyamatukat elemezték ki, és ekkor jöttek rá, hogy mire a dugvánnyal eljutnak a hűtőtől a komposztedényig, 7 másodperc telik el, pedig ebben a folyamatban egyedül az 1 másodperces dugványozás jelent értéket, a többi felesleges séta.
Ez alapján már ki lehetett dolgozni egy olyan cselekvési tervet, amely a folyamat átalakítását célozta. Különböző színű komposztedényeket helyeztek ki például az eltérő dugványoknak, illetve mozgatható hűtőket kezdtek el alkalmazni, hogy az alapanyag mindig kéznél legyen a munkások számára. A lean szemlélet ilyen apróságok bevezetésével, lényegében befektetés nélkül, kizárólag a „józan paraszti ész” segítségével juttathatja extra bevételhez a termelőket.
Fotó: ahdb.org.uk
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
A hortenzia gondozásának titkai - Hogyan varázsoljunk dús ...
Gombák kalászon, zászlóslevélen
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
