halak

„Költöznek” az alföldi halak

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

A magyar tavakban és folyóvizekben a keszegfélék élnek a legnagyobb állományban. A klímaváltozás miatt azonban már számos invazív halfaj jelent meg egyre nagyobb számban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely vonatkozásában. De nem ez az egyetlen veszély, amely a hazai állományokat veszélyezteti.

- Több irányból nehezedik nyomás a természetes halközösségekre. A szárazság miatt nemcsak a síkság tavaiban, hanem a hegyvidéki patakokban élő halakat is pusztulás fenyegeti, hiszen ha azok kiszáradnak, az a halak sorsát is megpecsételi. Meglepő, de óriási károkat tudnak okozni a madarak is. Nemrég például negyven nagy kormorántól vettek gyomormintát a Felső-Tisza vidékén és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett halakat fogyasztottak – sorolta Juhász Lajos, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

 halak

A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai több éve folytatnak természetesvízi és halászati kutatásokat, elsősorban az észak-magyarországi folyóvizekben. Juhász Lajos tanszékvezető több mint tíz évig kutatta a Bódva folyó és vízrendszere halközösségét a magyar és a szlovák szakaszon egyaránt, tavaly pedig a Zemplén-hegység tíz vízfolyását mérte fel kollégájával. A most indult új vizsgálatok azonban még izgalmasabbnak ígérkeznek.

- A termálvíz-kifolyók halközösségét kutatjuk, mert a meleg víz sokszor olyan fajokat is fenntart, amelyek egyébként elpusztulnának. Habár még a kutatás elején járunk, a közelmúltban egy meglepő felfedezést tettünk: elevenszülő szúnyogirtó fogaspontyot találtunk egy hajdú-bihari termálvíz-kifolyóban, ami teljesen unikális adat – tájékoztatott Juhász Lajos.

A klímaváltozás környezeti hatása volt a központi témája a Magyar Haltani Társaság idei, 15. konferenciájának, melyet a Debreceni Egyetemen rendeztek meg. A jubileumi eseményt Komlósi István, a DE MÉK dékánja nyitotta meg csütörtökön. A kétnapos tanácskozáson három ország természetesvízi halkutatói mutatják be kutatásaikat.

- Konferenciánk célja a természetes vizekben élő halak, közösségek jobb megismerése, helyzetük felmérése és védelmi javaslatok megtétele. Örömmel tapasztaltuk, hogy ebben az évben minden eddiginél több, összesen 25 szakember tart előadást a tanácskozáson. Szó lesz többek között a halak és a vízgazdálkodás összefüggéseiről, a természetvédelmi célú akvapóniás rendszerek teszteléséről, a balatoni naphal és folyamigéb-állományokról, a tízlábúrákok magyarországi elterjedéséről, illetve a felsőbesenyői kis vízerőmű hallépcsőjéről is – hangsúlyozta Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.

 halak

A szervezet 2005-ben alakult a Debreceni Egyetem agrárkarán. Nemcsak rendszeres szakmai konferenciákat szerveznek, hanem kezdeményezték a Halak Napját (március 20.), tudományos folyóiratot indítottak Pisces Hungarici néven és egy nemzetközileg látogatott honlapot hoztak létre. Itt lehet minden évben szavazni az év halára is, ami 2019-ben az egyik legszebb hazai halunk, a vörösszárnyú keszeg lett.

Forrás: DE Sajtóiroda - TB

Tags: klímaváltozás, halak, Magyar Haltani Társaság

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom