Miért nem elterjedt a pulykatojás fogyasztása?
Hírek - 2018.12.04
A pulykatojás alkalmas az emberi fogyasztásra, ráadásul hasonlóan finom, mint a tyúktojás. De akkor miért nem eszünk belőle többet? Meglepően egyszerű okai vannak.
Miért nem fogyasztjuk rendszeresen a pulykatojást? Ezt a kérdést a Modern Farmer nevű szakportál tette fel nemrég, figyelmen kívül hagyva, hogy a „rút” szárnyasok által előállított mennyiség aligha mérhető össze az immár évi 72-73 millió tonnára rúgó globális tyúktojás-termeléssel.
Mindezzel együtt a kérdés jogos, hiszen a pulykatojás is alkalmas az emberi fogyasztásra, sőt ízre egészen kiváló. Valamivel nagyobb a tyúktojásnál, a héja is keményebb, de jelentősebb különbség nem mutatkozik a két produktum között. Az Egyesült Államokban bő 230 millió pulykát tenyésztenek évente, vagyis ettől a szárnyastól származik a negyedik legnépszerűbb húsalapanyag az országban (csak a csirke, a marha és a sertés előzi meg a sorban).
A pulykatojással egyetlen nagyobb gond van: ritkán „terem”. A tyúk és a kacsa esetében megszokott a napi egy darabos „előállítás”, míg a pulyka általában hetente kétszer tojik. Ráadásul a tartásuk is nehézkesebb nagyüzemi körülmények között, ugyanis több térre és takarmányra van szükségük a többi baromfinál.
Hátrányt jelent az is, hogy a pulykáknak hosszabb az életciklusuk, ezért később kezdenek tojást rakni, az első „produktumuk” megjelenéséig 7 hónapot kell várni. A tyúkoknál ugyanehhez 5 hónap is elegendő, vagyis a pulykák már az indulásnál jelentős hátrányba kerülnek a megtérülés, gazdaságosság szempontjából. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a pulykatojás – éppen a ritkasága miatt – drágábban értékesíthető. Idehaza a keltetésre alkalmas tojások darabára a 200 forintot is meghaladhatja.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: baromfi, élelmiszeripar, tojás, pulyka, nagyüzem
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Permetezőgépek finomhangolása – Hatékony permetezés a ...
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
