Földeladások: igazságosság vagy botrány?
Az igazságosabb földforgalmi szabályozás a célja azoknak a törvénymódosításoknak, amelyeket a NAK és a Magosz kezdeményezett. A politikai ellenzék szerint viszont az intézkedések 1,5 millió földtulajdonos vagyonát értékelnék le, hiszen a jövőben csak a termőképesség válna a föld értékének alapjává.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat kezdeményezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). A helyi földbizottságok feladatát, azaz a termőföldek adásvételének véleményezését a NAK területi szervei látják el, állásfoglalásukkal szemben jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni, a perköltségek megfizetése azonban sok kistelepülés működését veszélyezteti – állítja a kamara.
A benyújtott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő törvénymódosító javaslat értelmében viszont a képviselő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban. Ezen túlmenően a bíróságok nem változtathatnák meg a NAK területi szerveinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnának utasítást.
A javaslat a visszaélések megakadályozása érdekében módosítaná az állattartók jogosultságát az elővásárlására és előhaszonbérletre, és ezáltal igazságosabb lenne a földforgalmi szabályozás: a földek művelési ágának igazodnia kellene a tartott állatok takarmányszükségletéhez – szól a NAK közleménye. Szigorodnának a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam venné meg a birtokot.
A törvénymódosító csomag szerint a jövőben nem lehetne kötni a visszaélésekre lehetőséget adó feles bérleti, illetve részesművelési szerződést, a földcsere esetében pedig szükség lenne a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökségi tagja, Harangozó Gábor szerint viszont „botrányosak” a benyújtott javaslatok, amelyek 1,5 millió földtulajdonos vagyonát értékelnék le drasztikusan – áll az MTI hírében.
A szocialisták szerint nagy probléma, hogy mindenhol a kamarának akarják adni annak eldöntési jogát, ki és milyen feltételekkel vásárolhat földet, s a jövőben ebbe másnak nem lehetne beleszólása. Ha a törvény átmegy, a föld forgalmánál a piaci ár nem számít majd. Azt akarják bevezetni, hogy csak a termőképesség legyen a föld értékének az alapja, vagyis egy ugyanolyan minőségű terület ugyanannyiért lenne értékesíthető Budapest környékén, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – állítja az MSZP. Harangozó Gábor megjegyezte, hogy már az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is sok ügyben kimondta, miszerint jogszabályellenes a földforgalmi törvény.
Forrás: NAK, MTI
