Jaj a külföldi tejeknek?

Az UHT-tejek január elsejétől 5 százalékra csökkenő áfájának köszönhetően az import tejnek lényegében ki kell szorulnia a magyar piacról – legalábbis erre számít az Agrárminisztérium. A hazai termékeknek beltartalmi értékben ugyanakkor van még hová fejlődni.

A friss tejnél a 2018. január 1-jén bevezetett 5 százalékos áfa óriási áttörést hozott, hiszen csökkent az importtej, nőtt a hazai tej aránya, és ugyanez várható a tartós tejeknél is – mondta Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, hogy az egy főre jutó hazai tejfogyasztás az uniós átlagot közelíti, és az áfacsökkentések utáni többletforgalom miatt akár a fölé is kerülhet. Ugyanakkor vaj- és sajtfogyasztásban még van potenciál a növekedésre, hiszen a magyar vajfogyasztás ötöde, a sajté harmada a németországinak.

Feldman Zsolt szerint az uniós tejkvóta kivezetése utáni válságot maga mögött tudhatja a tejágazat. Ismertette, hogy a támogatások révén a hazai tehénállomány stagnál, ugyanakkor a tejtermelés nőtt, ami egyértelmű hozamnövekedésre utal. A 2012–2017 közötti 10 százalékos növekedés egyrészt a magyar szarvasmarha-állomány kitűnő genetikájának, másrészt a takarmányozás minőségi javulásának köszönhető.

A pozitív folyamatok ellenére viszont Magyarország régiós sereghajtó lett a nyerstej felvásárlási ára alapján. Az államtitkár szerint a tej ára a literenként 90 forint feletti biztonságos zónában van, de jó lenne három számjegyűvé tenni, és a tej beltartalmát tekintve is „van hová fejlődni”.

Előrejelzések alapján 2027-ig a világ tejtermelése 27 százalékkal nőhet, miközben a tejfogyasztás is jelentősen emelkedni fog, elsősorban a fejlődő országokban. Tartós keresleti piac várható, ami áremelkedést hozhat a világpiacon. A hazai tejtermelőknek a hozzáadott érték növelése lesz a kulcs, mert a számukra elérhető európai piacon a sajtok, a desszertkészítmények, a csecsemőtápszerek, a pizza- és sütemény alapanyagok kereslete fog leginkább erősödni.

Forrás: MTI