Még egy nyomós érv a vetésforgó mellett
Hírek - 2018.08.25
Vetésforgó alkalmazásával nemcsak többlettermés érhető el, de jelentősen csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Amerikai kutatók kukorica és szója esetében jutottak erre a döbbenetes felismerésre.
Amikor magasan van a kukorica felvásárlási ára, az amerikai gazdák szívesen vetik folyamatosan ezt a növényt a földjeikbe. Pedig kísérletek bizonyítják, hogy szójával vetésforgóban alkalmazva magasabb kukoricatermés érhető el, ennek mértéke az 1,2–1,8 tonnát is elérheti hektáronként.
Az Illinois Egyetem kutatói kiderítették, hogy a növények váltott vetésének nemcsak termésnövelő hatása van, de az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti. Meglehetősen alapos vizsgálatot végeztek ezzel kapcsolatban, hiszen 20 éven keresztül gyűjtötték az adatokat. Olyan táblákat vettek górcső alá, amelyekben folyamatosan kukoricát vagy szóját termesztették, illetve ezeket vetésforgóban alkalmazták, valamint a kukoricát és a szóját búzával felváltva. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a szántásos és a forgatás nélküli talajművelés jelent-e bármi különbséget ebből a szempontból.
Az eredmények meggyőzőek lettek, hiszen a szója és kukorica vetésforgóban alkalmazásával 20 százalékos átlagos termésnövekedést regisztráltak, miközben a dinitrogén-oxid kibocsátása 35 százalékkal csökkent. Ez egy kevésbé ismert üvegházhatású gáz, amely a szén-dioxidnál 300-szor nagyobb hőmennyiséget képes megkötni az atmoszférában, így gyorsítva a globális felmelegedést. A különféle nitrátokból a talajban dolgozó baktériumok révén kerül vissza a nitrogén elemi formájában a légkörbe, ez okozza a problémát.
A szántás nem érintette a gázkibocsátást, ugyanakkor érdekes módon ez a hagyományos művelési eljárás bő 9 mázsás többlettermést eredményezett hektáronként a forgatás nélkül művelt területekhez képest. A kutatók hozzátették, hogy ezek az adatok kiváló adottságú táblákon születtek, átlagos körülmények között nem mutatkoznak ilyen óriási különbségek. A két évtizedig tartó kísérletekből viszont egyértelműen kiderül, hogy a gazdáknak érdemes kerülniük a monokultúrás művelést.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: növénytermesztés, szója, kukorica, kísérlet, üvegházhatású gázok , termésmennyiség
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca
Erre oda kell figyelni: brutális, ami a magyar földdel történik, ...
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Szabadgyökerű vagy konténeres fa ültetése? Útmutató a biztos ...
Babérmeggy metszése ősszel: Így csináld a szakértő szerint
Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – Szerkezeti ...
Másfélszeresére emelkedett a kifizetett kárenyhítő ...
