Lassan nincs az a pénz, amennyiért idénymunkást lehetne találni

Nagy-Britanniában évente 9 millió tonna (mintegy 300-féle) zöldség, gyümölcs és virág ültetéséhez, leszedéséhez, osztályozásához és csomagolásához lenne szükség idénymunkásokra. A mintegy 60 ezer alkalmi munkavállaló nagy része elvileg külföldről érkezne, ám a Brexit körüli bizonytalanság, és a gyengélkedő font miatt egyre nehezebb dolgozókat csábítani Bulgáriából, Romániából, és a térség más országaiból.

A britek nem félnek a migránsoktól, hiszen tudják, hogy a mindennapi megélhetésük függ a jelenlétüktől. 2016-ban a mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban dolgozók 11 százaléka érkezett hozzájuk a határon túlról, és az idénymunkásokra a jövőben is nagy szükségük volna.

Egy kelet-angliai kertészet nyilatkozata szerint már eddig is igyekeztek minél több munkafolyamatot automatizálni az általuk termesztett jégsaláta és a zeller esetében, ám a hagymánál például sokkal nehezebb kiváltani a kézi munkaerőt. A szektor tehát sohasem mondhat le a humán alkalmazottakról, és ez nemcsak a kertészetre, de a szarvasmarha- és baromfitelepekre is igaz. A britek tudják, hogy ha ki is lépnek az EU-ból, a külföldi munkavállalók engedélybeszerzésének, ügyintézésének továbbra is gördülékenynek kell maradnia.

Magyarországon sem különb a helyzet, a zöldség-gyümölcs ágazat évek óta komoly munkaerőgondokkal küzd. A betakarítás időszakában 50–60 ezer plusz munkavállalóra volna szükség – vélte az AgrárUniónak adott korábbi nyilatkozatában Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.

Volt idő, amikor a hiányt szépen fel lehetett tölteni az erdélyi területről érkezőkkel, de amióta a romániaiak is megkapták az uniós munkavállalói jogot, azóta inkább Spanyolországba és Olaszországba mennek a magasabb bér reményében. Magyarország már a kárpátaljaiak számára sem vonzó, ahonnan az ukránok is inkább Lengyelország felé veszik az irányt, hiszen ott nincsenek nyelvi gondjaik. Az egyetlen tartalékot talán a diákmunka jelenti, de már így is rengeteg beruházás maradt el az ágazatban, főleg a kézimunka-igényes zöldség- és gyümölcskultúrákban a munkaerőgondok miatt.

Szerző: AgrárUnió