A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei Szervezetének partnertalálkozóval egybekötött osztályalakuló ülése

A NAK tisztújítási folyamata 2017 őszén vette kezdetét a kamarai választásokkal, majd a megyei és országos alakuló küldöttgyűléseken a tisztségviselők megválasztásával. Ezt az idei év első felében az országos és megyei osztályok megalakítása követi.

Kamarai osztályok

A megyei kamarai osztályok fő feladata a megyében működő kamarai tagok ágazati tevékenységekhez tartozó általános és együttes érdekeket kifejező szakmai álláspontok kialakítása.

A hatékonyabb működés érdekében a tavaly őszi tisztújítás alkalmával átalakult a kamarai szakmai osztályok rendszere. A kamarai választások után országosan és megyei szinten az összevonások és racionalizálások révén az eddigi 15 helyett 9 szakmai osztály alakul. Ugyanakkor az egyes ágazatokhoz vagy termékcsoportokhoz kapcsolódóan alosztályok és munkacsoportok is működhetnek az osztályokon belül.

Hajdú-Bihar megyében a megyei küldöttgyűlés határozata alapján:

- a Szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályt Antal Szabolcs,
- a Kertészeti és beszállítóipari osztályt Oláh László,
- az Állattenyésztési és beszállítóipari osztályt Nyakas András,
- az Élelmiszer-feldolgozási osztályt Papp István (Hajdúhús 2000 Kft.),
- az Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztályt Dr. Szabó Viktor (Bold Agro Kft.),
- a Kistermelői és helyi kezdeményezések osztályt Szanka István (Szanka-Ökofarm Kft.),
- az Erdő- és vadgazdálkodási osztályt Dr. Gabnai Ernő Attila,
- az Együttműködés, fiatal gazda és innovációs osztályt Dr. Jávor András,
- a Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztályt Varga Gyula (IRRIFARM Kft.) vezeti.

 A kamara alapszabályának megfelelően a megyei osztályelnökök javaslatára a megyei elnökség a kilenc osztályban összesen 123 vezetőségi tagot fogadott el, így az alakuló üléseken ők fogják megkezdeni az 5 éves ciklus szakmai munkáját.

Hajdú-Bihar megye agrárgazdasága szinte kivétel nélkül minden ágazatban országosan meghatározó. Ezért kiemelt jelentősége van a most megalakuló megyei osztályok aktív és magas szakmai színvonalon való működésének, ezzel megfelelően képviselve a több mint 30 ezer kamarai tag gazdasági érdekeit. Fontos, hogy az országos kamarai osztályokkal összhangban működjenek, ezért az országos osztályelnök is részt vesznek a megyei alakuló üléseken.
Elengedhetetlenül fontos továbbá a partnerekkel való kölcsönös, jó együttműködés, a közös gondolkodás, javaslatok megfogalmazása, projektekben való partnerség, az ágazat és a megye érdekeinek együttes képviselete. Ezen az eseményen ezért a NAK Hajdú-Bihar megyei Szervezetének partnerei is részt vesznek.

Az új osztályok többek között az adott termékpályákat érintő jogszabályi javaslatokat dolgoznak ki, figyelembe véve a bürokrácia csökkentését, az ágazati szereplők versenyképességének növelését. Munkájuk során hangsúlyt helyeznek például az innováció, a generációváltás, az együttműködés megkerülhetetlen kéréseire.

Öntözésfejlesztés, a 2. körös vízigényfelmérés eredményei

Számtalan fontos terület közül ki kell emelni a megye számára vezető témának számító öntözésfejlesztést. A KITE Zrt.-t képviselő Szabó Levente vezetésével felálló Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági országos osztály első és legfontosabb feladatának az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásában és megvalósításában történő aktív szerepvállalást tartja, ez ugyanis a hazai mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált, az öntözési stratégiát megalapozó közel 40 ezer tagot érintő januári, 2. körös országos vízigény-felmérés során kiderült, hogy az ezen gazdálkodók által a jövőben öntözni kívánt területek összesen 377 ezer hektárt tesznek ki. A legnagyobb igényt a Hajdú-Bihar megyei gazdálkodók jelezték. A falugazdászok közreműködésével végzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett közel 11 ezer megyei gazdálkodónak mintegy 10 százaléka öntöz jelenleg 12 ezer hektáron, holott mintegy 34 ezer hektáron vannak öntözés berendezve. A felmérés szerint további közel 6.500 megyei gazdálkodó szeretne öntözni megközelítőleg 150 ezer hektáron, amely az országos összes igény 38 százaléka. Ezek a számok jól mutatják, hogy mekkora potenciál van a megyei öntözésfejlesztésben, így az érintett megyei kamarai osztály legfőbb feladata ennek a munkának az elősegítése lesz.

A rendezvény eseményei

A rendezvényen először a 9 osztályalakuló ülésre került sor a Campus különböző helyszínein, melyet az aulában rendezett plenáris ülés követ. Itt Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) elnöke tartanak előadást a magyar agrárgazdaság elmúlt években elért eredményeiről, trendjeiről, kihívásairól.
A rendezvényen a kamara és partnerei a gazdálkodóknak kínált szolgáltatásokkal, aktuális információkkal jelennek meg egy-egy standon, ezzel is gazdagítva a résztvevők számára a programot.

Elindult a 2018-a területalapú támogatási kérelmek benyújtása

Fontos megemlíteni, hogy április 3-án megkezdődött a 2018. évi egységes területalapú támogatási kérelmek benyújtásának időszaka. Az elmúlt években az egységes kérelmek nagy többségét a kamara falugazdászai segítették benyújtani, és idén sem lesz ez másképp. 2017-ben összesen több mint 18 ezer területalapú támogatási igényt adtak be Hajdú-Bihar megyében, ebből 12 ezret a kamarai falugazdászok.
A nagy kérelemszámra tekintettel kérjük tagjainkat, hogy a későbbi torlódások, kellemetlenségek elkerülése érdekében már az első napoktól kezdve kérjenek időpontot a falugazdászoktól.

Vetőmagadományozási Program

A Magyar Református Szeretetszolgálat kezdeményezésére a megyében idén elindítottuk a vetőmaggyűjtést, ennek során a NAK megyei tagjai több mint 2 millió forint értékű vetőmagot ajánlottak fel a határon túl élő rászoruló gazdáknak és az önfenntartással küszködő intézményeknek. A felajánlást Dr. Fekete Károly Református Püspök és Balogh Barnabás Lelkipásztor veszik át. A most indult együttműködést évről évre fejleszteni, bővíteni, erősíteni kívánunk.