Még mindig nem unjuk a banánt
Hírek - 2017.12.27
Karácsony táján néhány évtizede még itthon is valódi szenzációnak számított, ha banán került a boltokba. Honnan hozták, miért volt gyakran fekete, és mennyi jutott egyetlen magyar lakosra a mainál négyszer drágábban kínált gyümölcsből?
A rendszerváltás előtt a banán ritka, egzotikus és drága gyümölcsnek számított a keleti blokk országaiban. Ma már minden zöldségesnél megvásárolható idehaza, ennek ellenére továbbra is rajongunk érte. A KSH adatai szerint fejenként 4,5 kg-ot fogyasztunk belőle évente – nagyjából annyit, mint görögdinnyéből, paradicsomból vagy zöldpaprikából.
A hajdani szocialista/kommunista országokban a banán folyamatosan hiánycikknek számított. Így volt ez már a két világháború között is, pedig Sztálin is imádta az – akkoriban még elsősorban Kínából és Vietnamból származó – gyümölcsöt. A helyzet az ötvenes évektől sem sokat javult, bár Hruscsov pártfőtitkár gyakran azzal büszkélkedett, hogy a banán az egyetlen élelmiszer, amit a Szovjetunió nem tud megtermelni.
A hetvenes évektől a görbe gyümölcs elsősorban Ecuadorból és Kolumbiából érkezett a „vasfüggöny” mögé. Magyarországra eleinte a rosszabb években 1500 tonna, a jobb években bő 2000 tonna érkezett, és kilóját 25 forintért mérték. Pár óra alatt mindig elfogyott a boltokban, annak ellenére, hogy a hetvenes évek elején 14 forint volt a nettó órabér, ez pedig olyan, mintha ma 1600–1700 forint lenne a banán kilója.
A hazánkba érkezett összmennyiséget alapul véve nem nehéz kiszámolni, hogy egyetlen magyar lakosra mindössze 15–20 dkg gyümölcs jutott. A banánt természetesen még zölden szüretelték le a dél-amerikai termőhelyen, majd hajóval juttatták el Európába. A hamburgi kikötőből kamionok szállították a rákospalotai elosztó raktárba. Érlelő kamrákban változott sárgává, de feketén is szívesen fogyasztottuk, erre pedig gyakran volt példa, hiszen bő egy hónapba telt, mire eljutott a hazai vásárlókhoz.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: Magyarország, KSH, Ecuador, gyümölcs, banán
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca ...
Károsítók a szántóföldön (3. rész) – Április vége-május eleje
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
Hajdúböszörmény, KroneShow? Vissza a gyakorlathoz!
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Fito kalauz napraforgóban
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
