Még mindig nem unjuk a banánt
Hírek - 2017.12.27
Karácsony táján néhány évtizede még itthon is valódi szenzációnak számított, ha banán került a boltokba. Honnan hozták, miért volt gyakran fekete, és mennyi jutott egyetlen magyar lakosra a mainál négyszer drágábban kínált gyümölcsből?
A rendszerváltás előtt a banán ritka, egzotikus és drága gyümölcsnek számított a keleti blokk országaiban. Ma már minden zöldségesnél megvásárolható idehaza, ennek ellenére továbbra is rajongunk érte. A KSH adatai szerint fejenként 4,5 kg-ot fogyasztunk belőle évente – nagyjából annyit, mint görögdinnyéből, paradicsomból vagy zöldpaprikából.
A hajdani szocialista/kommunista országokban a banán folyamatosan hiánycikknek számított. Így volt ez már a két világháború között is, pedig Sztálin is imádta az – akkoriban még elsősorban Kínából és Vietnamból származó – gyümölcsöt. A helyzet az ötvenes évektől sem sokat javult, bár Hruscsov pártfőtitkár gyakran azzal büszkélkedett, hogy a banán az egyetlen élelmiszer, amit a Szovjetunió nem tud megtermelni.
A hetvenes évektől a görbe gyümölcs elsősorban Ecuadorból és Kolumbiából érkezett a „vasfüggöny” mögé. Magyarországra eleinte a rosszabb években 1500 tonna, a jobb években bő 2000 tonna érkezett, és kilóját 25 forintért mérték. Pár óra alatt mindig elfogyott a boltokban, annak ellenére, hogy a hetvenes évek elején 14 forint volt a nettó órabér, ez pedig olyan, mintha ma 1600–1700 forint lenne a banán kilója.
A hazánkba érkezett összmennyiséget alapul véve nem nehéz kiszámolni, hogy egyetlen magyar lakosra mindössze 15–20 dkg gyümölcs jutott. A banánt természetesen még zölden szüretelték le a dél-amerikai termőhelyen, majd hajóval juttatták el Európába. A hamburgi kikötőből kamionok szállították a rákospalotai elosztó raktárba. Érlelő kamrákban változott sárgává, de feketén is szívesen fogyasztottuk, erre pedig gyakran volt példa, hiszen bő egy hónapba telt, mire eljutott a hazai vásárlókhoz.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: Magyarország, KSH, Ecuador, gyümölcs, banán
Kukoricáznak velünk a lengyelek – Együttműködés, ...
A kén szerepe a növénytermesztésben – új megoldások az IKR ...
Veszélyben a mezei nyulak
Közel 30 százalékkal nőtt a szarvasmarhavágások száma 2025 első ...
150 millió dolláros fejlesztéssel érkezik az új svájci ...
Digitális átállás könnyedén? Frissen végzett precíziós ...
Megfelelő szerves savakkal valóban lehetséges! – Az ’AB’ ...
Politikai megállapodás született a KAP-ról
Folytatódik a földértékesítési program
A szűkülő vetésforgó veszélyei – Óvatosság, gondosság az ...
