TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.150,89 Ft (tonna)
Napraforgómag: 202.110,05 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 79.544,99 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 57.262,00 Ft (tonna)
Repcemag: 184.047,89 Ft (tonna)
Full-fat szója: 202.412,98 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 618 Ft
Benzin ára: 598 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 360,20000
USD: 315,38000
CHF: 389,21000
GBP: 423,52000
Hirdetés
Még mindig nem unjuk a banánt

Még mindig nem unjuk a banánt

Hírek - 2017.12.27

Karácsony táján néhány évtizede még itthon is valódi szenzációnak számított, ha banán került a boltokba. Honnan hozták, miért volt gyakran fekete, és mennyi jutott egyetlen magyar lakosra a mainál négyszer drágábban kínált gyümölcsből?

A rendszerváltás előtt a banán ritka, egzotikus és drága gyümölcsnek számított a keleti blokk országaiban. Ma már minden zöldségesnél megvásárolható idehaza, ennek ellenére továbbra is rajongunk érte. A KSH adatai szerint fejenként 4,5 kg-ot fogyasztunk belőle évente – nagyjából annyit, mint görögdinnyéből, paradicsomból vagy zöldpaprikából.

A hajdani szocialista/kommunista országokban a banán folyamatosan hiánycikknek számított. Így volt ez már a két világháború között is, pedig Sztálin is imádta az – akkoriban még elsősorban Kínából és Vietnamból származó – gyümölcsöt. A helyzet az ötvenes évektől sem sokat javult, bár Hruscsov pártfőtitkár gyakran azzal büszkélkedett, hogy a banán az egyetlen élelmiszer, amit a Szovjetunió nem tud megtermelni.

A hetvenes évektől a görbe gyümölcs elsősorban Ecuadorból és Kolumbiából érkezett a „vasfüggöny” mögé. Magyarországra eleinte a rosszabb években 1500 tonna, a jobb években bő 2000 tonna érkezett, és kilóját 25 forintért mérték. Pár óra alatt mindig elfogyott a boltokban, annak ellenére, hogy a hetvenes évek elején 14 forint volt a nettó órabér, ez pedig olyan, mintha ma 1600–1700 forint lenne a banán kilója.

A hazánkba érkezett összmennyiséget alapul véve nem nehéz kiszámolni, hogy egyetlen magyar lakosra mindössze 15–20 dkg gyümölcs jutott. A banánt természetesen még zölden szüretelték le a dél-amerikai termőhelyen, majd hajóval juttatták el Európába. A hamburgi kikötőből kamionok szállították a rákospalotai elosztó raktárba. Érlelő kamrákban változott sárgává, de feketén is szívesen fogyasztottuk, erre pedig gyakran volt példa, hiszen bő egy hónapba telt, mire eljutott a hazai vásárlókhoz.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: Magyarország, KSH, Ecuador, gyümölcs, banán
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A Bizottság kijelöli a virágzó állattenyésztési ágazat és az ...

Amint a július 7-ei brüsszeli sajtóközleményben áll, az Európai Bizottság kedden, július 7-én elfogadta az ...