A világ éléskamrája itt van a szomszédunkban
Hírek - 2017.10.26
Óriás cseperedett fel mellettünk néhány évtized alatt, és ha Ukrajna rendezi konfliktusát Oroszországgal, gyorsan még nagyobbra nőhet. Pedig már így is meghatározó globális szereplő, kivitele a főbb mezőgazdasági terményekből (búza, kukorica, árpa) három-négyszerese Magyarország össztermésének. Mennyiségben nem tudunk versenyezni vele – de vajon minőségben sikerül?
Az oroszokkal való konfliktus miatt egyelőre nem dübörög teljes erővel az ukrán mezőgazdaság, de már így is valóságos agrárbirodalom terpeszkedik északkeleti határunknál. Az ország a Szovjetunió széthullásával, 1991-ben vált függetlenné, és a politikai helyzet megváltozása igen jót tett a Magyarországnál 6,5-szer nagyobb (bő 600 ezer négyzetkilométer kiterjedésű) állammal. Ma területének 70 százalékát használja az agrárium, 42,5 millió lakosából 3,5 millióan dolgoznak az ágazatban, a termékeik 190 országba jutnak el. Könnyű nekik, hiszen a világ legkiválóbb minőségű, humuszban gazdag csernozjom talajainak harmadát birtokolják.
Ukrajna világviszonylatban is a mezőgazdasági gigászok közé tartozik: napraforgóolaj tekintetében máris éllovas exportőrnek számít, gabonakivitelben a második (az elmúlt évtizedben 70 százalékkal nőtt a termésmennyiség), kukoricában pedig a harmadik. Méztermelésben globálisan szintén a harmadik pozíciót foglalja el (Európában piacvezető), búzalisztben a hatodikat, emellett a világ hetedik legnagyobb csirkeexportőre, de tojástermelésben is ott van a Top 10-ben. Mennyiségben aligha versenyezhetünk vele, sőt talán minőségben sem, hiszen exportáruinak kétötöde jelenleg is feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termék. Biogazdálkodásra 393 ezer hektárnyi területet használnak.
A posztszovjet állam 42 millió hektárt elfoglaló termőterületein 8 ezer olyan gazdaság működik, amely legalább 500 hektáron tevékenykedik. Ukrajna 18,1 millió tonna búzát és búzalisztet exportál, 5,5 millió tonna árpát, valamint 21,5 millió tonna kukoricát. Ez Magyarország összetermésének 3-4-szeresét jelenti, és persze nincs benne a belső fogyasztás. 2016-ban az Európai Unió gabonaimportjának fele Ukrajnából érkezett.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: export, mezőgazdaság, Ukrajna, Magyarország, biogazdálkodás
Aranyat érő raktár: Így tárold a kerti terményeket télen!
Szabadgyökerű vagy konténeres fa ültetése? Útmutató a biztos ...
Babérmeggy metszése ősszel: Így csináld a szakértő szerint
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
Aszálystratégiák (2. rész) – Gyakorlati megoldások aszályban
Aszálystressz a gyümölcsösben
Másfélszeresére emelkedett a kifizetett kárenyhítő ...
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
