A világ éléskamrája itt van a szomszédunkban

Az oroszokkal való konfliktus miatt egyelőre nem dübörög teljes erővel az ukrán mezőgazdaság, de már így is valóságos agrárbirodalom terpeszkedik északkeleti határunknál. Az ország a Szovjetunió széthullásával, 1991-ben vált függetlenné, és a politikai helyzet megváltozása igen jót tett a Magyarországnál 6,5-szer nagyobb (bő 600 ezer négyzetkilométer kiterjedésű) állammal. Ma területének 70 százalékát használja az agrárium, 42,5 millió lakosából 3,5 millióan dolgoznak az ágazatban, a termékeik 190 országba jutnak el. Könnyű nekik, hiszen a világ legkiválóbb minőségű, humuszban gazdag csernozjom talajainak harmadát birtokolják.

Ukrajna világviszonylatban is a mezőgazdasági gigászok közé tartozik: napraforgóolaj tekintetében máris éllovas exportőrnek számít, gabonakivitelben a második (az elmúlt évtizedben 70 százalékkal nőtt a termésmennyiség), kukoricában pedig a harmadik. Méztermelésben globálisan szintén a harmadik pozíciót foglalja el (Európában piacvezető), búzalisztben a hatodikat, emellett a világ hetedik legnagyobb csirkeexportőre, de tojástermelésben is ott van a Top 10-ben. Mennyiségben aligha versenyezhetünk vele, sőt talán minőségben sem, hiszen exportáruinak kétötöde jelenleg is feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termék. Biogazdálkodásra 393 ezer hektárnyi területet használnak.

A posztszovjet állam 42 millió hektárt elfoglaló termőterületein 8 ezer olyan gazdaság működik, amely legalább 500 hektáron tevékenykedik. Ukrajna 18,1 millió tonna búzát és búzalisztet exportál, 5,5 millió tonna árpát, valamint 21,5 millió tonna kukoricát. Ez Magyarország összetermésének 3-4-szeresét jelenti, és persze nincs benne a belső fogyasztás. 2016-ban az Európai Unió gabonaimportjának fele Ukrajnából érkezett.

Szerző: AgrárUnió