Hogyan teleltessük be a repcét – beszéljünk a regulálásról

Amikor ezek a sorok íródnak, éppen eső áztatja az ország jelentős részét. Azokon a területeken, ahol - számítva a szeptember elején rendszerint megérkező csapadékra – már földben van a repce, várhatóan gyors és egyöntetű kelés várható. Ez természetesen nagyon jó hír, hiszen az egyöntetű kelés és a jó tőállomány az alapja a jó termésnek. Viszont nagyon valószínű, hogy hosszú ősz és kedvező időjárás esetén az ilyen korai repcék az ideálishoz képest túlfejletten mennének a télbe. E miatt nagyon fontos kérdés lesz a növekedésszabályzás, vagy regulálás. 

Az AgrárUnió hírleveleiben és weboldalán korábban már foglalkoztunk a repcében ősszel elvégzendő technológiai beavatkozásokkal, amelyeknek alapvető célja az volt, hogy előkészítsék, elősegítsék a növények jó áttelelését. Míg a korábbiak feladata (rovarkártevők elleni védekezés, gyomirtás) mindig az volt, hogy biztosítsák a növények egyenletes és gyors fejlődését, a regulálás célja, hogy ezt a fejlődést számunkra kedvező mederbe terelje. Ugyanis különösen korai vetésidő esetén, ha az ősz hosszú, enyhe és viszonylag csapadékos, a repce hajlamos szárba indulni, ami kifejezetten káros az eredményes áttelelés szempontjából.

Milyen körülmények hajlamosítanak az őszi szárba indulásra, milyen körülmények esetén kell készülnünk az állomány regulálására:

- minél korábban vetünk, annál valószínűbb, hogy szükség lesz a regulálásra. Későbbi vetés (szeptember közepe) esetén bizonyos körülmények között elkerülhető ugyan a beavatkozás, de annak más veszélyei vannak.
- gyors kezdeti fejlődésű hibridek korai vetése. A hibridekkel szemben a fajtarepcék kezdeti fejlődése általában lassabb, így ezek kései vetése esetén a regulálás valószínűsége csökken.
- hosszú, meleg, csapadékos őszi időjárás esetén szinte biztosan szükség lesz a regulálásra. Extrém esetekben akár kétszeri beavatkozásra is szükség lehet.
- túlzó mértékű nitrogén-műtrágya használata esetén

Adódik a kérdés, hogy milyen fejlettségi állapottól várhatjuk a legjobb áttelelést? Számunkra a legjobb, ha beteleléskor a lenti feltételek egyidejűleg teljesülnek:

Rozettás állapot

- a repce 6-10 leveles, rozettás állapotban van
- a gyökérnyaki rész vastagsága 10 mm, esetleg még ettől is vastagabb
- a csúcsrügy nem emelkedik ki a levelek közül, azok takarásában, védelmében van
- a növény gyökérzete fejlett, elágazó, legalább 30 cm mélységbe hatol

A fenti feltételek teljesülése érdekében kell elvégeznünk a regulátorozást. Ehhez olyan gombaölő készítményeket használunk, amelyek mintegy „mellékhatásként” beavatkoznak a kezelt növények hormonháztartásába. Hatásukra a hajtáscsúcs dominanciája (apikális dominancia) gátlódik, annak hosszanti növekedése megáll. A növény által megtermelt energia a levélképződésre, de főleg a gyökérzet fejlődésére fordítódik.

Milyen hatás várható a regulátor készítményektől:

- csökken a növény magassága
- a hajtásszár még kedvező időjárási körülmények között sem indul növekedésnek
- a növény erőteljesebb, jobban elágazó gyökérzetet fejleszt, amely mélyre hatol a talajban
- a gyökérnyaki rész vastagabb lesz
- nő a levelek száma
- nem mellékesen a felhasznált készítmények gombaölő hatása is érvényesül, így az ősszel fellépő fómás és alternáriás megbetegedésekkel szemben is védik a növényt

A kezelt területeken a hatás 2-3 héten belül láthatóvá válik. A növények sötétebb színűek lesznek, a nagy és felálló levelek helyett kisebb felületű, a talajhoz simuló, nagyobb számban képződő leveleket láthatunk.

A repce őszi regulálására több készítmény közül választhatunk. A gyakorlat leginkább a mepiquat-klorid+metkonazol kombinációjú készítményt használja az őszi időszakban regulálásra, amely kijuttatását 4-8 leveles állapotban kell elvégezni. A termék számunkra kedvező tulajdonsága, hogy már +5 °C-tól működik, így egy átmeneti lehűlés esetén is felhasználható.

Ugyancsak felhasználható erre a célra a difenokonazol+paklobutrazol hatóanyagú készítmény is, amely 4-8 leveles állapotban juttatható ki.
Széles körben használatosak az állomány regulálására a tebukonazol hatóanyagú termékek is. Ezek kijuttatását a repce 4-8 leveles fejlettségi állapotában, lehetőleg 12 °C feletti hőmérsékleten végezzük el.

Bár a fenti készítmények felhasználása önmagában is elősegíti a repcenövény gyökérzetének fejlődését, ezen cink és foszfortartalmú levéltrágyák további hozzáadásával még segíthetünk.

A gyakorlatban könnyen előfordulhat, hogy a regulálással együttesen más beavatkozást is el kell végeznünk, így pl. a repcedarázs álhernyója, a különböző földibolhák, de akár az árvakelésű gabona elleni védekezést is. Adódik a kérdés, hogy össze lehet-e keverni ezeket a készítményeket? A regulálásra szolgáló készítmények általában keverhetők rovarölő készítményekkel, de lehetőleg kerüljük el, hogy ebbe a tankkeverékbe még egyszikűirtót is keverjünk. Ha netán mégis elkerülhetetlen ez a kombináció, törekedjünk arra, hogy eltérő formulációjú készítményeket válasszunk, elkerülve az „EC-halmozódást”.

A regulálás a repcetermesztés egyik legfontosabb technológiai eleme az őszi időszakban. Hatása nem csak az állomány télre való felkészítésében, a jobb kitelelésben nyilvánul meg, hatásával tavasszal is számolhatunk. A fejlettebb és mélyebbre hatoló gyökérzetnek köszönhetően a víz és tápanyagfelvétel a tavaszi indulásnál is jobb lesz, szemben azokkal az állományokkal, amelyek nem részesültek ebben a beavatkozásban. Ez hatással lesz a növény tavaszi indulására, a becőt hozó oldalhajtások képzésére is, így végső soron magára a betakarított termés mennyiségére is.

A regulálás olyan technológiai művelet, amely biztosan megtérül, kihagyása akár a repcetermesztés jövedelmezőségét is veszélyeztetheti!

Szerző: AgrárUnió