TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.258,64 Ft (tonna)

Napraforgómag: 213.612,14 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.490,66 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 65.699,26 Ft (tonna)

Repcemag: 183.793,91 Ft (tonna)

Full-fat szója: 208.881,00 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 355,14000

USD: 305,81000

CHF: 386,61000

GBP: 410,70000

Hirdetés

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikának kiemelten kell kezelnie a mezőgazdasági termelők jövedelembiztonságát

Hírek - 2017.09.06

Magyarország álláspontja szerint a KAP jelenlegi szabályai nem biztosítanak kellően hatékony eszközöket a termelők jövedelembiztonságának fenntartásához. A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása nehézkes, az azokon keresztül megvalósuló intézkedéseket alig néhány tagállam alkalmazza.

Magyarországon a kockázatkezelés állami alapként tud hatékonyan működni. Ezzel szemben a KAP rendszere az önkéntesen szerveződő kölcsönös kockázatkezelési alapokban gondolkodik - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a szeptember 5-i tallinni miniszteri találkozón.

Az Uniós mezőgazdasági miniszterek informális ülésének otthont adó Észtországi tanácskozáson Fazekas Sándor elmondta, hogy Magyarország 2012-ben komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert vezetett be, amely állami és társfinanszírozott támogatásból áll. A rendszer legfontosabb elemét jelentő agrárkár-enyhítési rendszerhez bizonyos területméret felett kötelező csatlakozniuk a termelőknek. A kárenyhítési alap forrásai a termelői hozzájárulásból és az ezt kiegészítő állami forrásokból állnak. Ezzel a konstrukcióval biztosítható a megfelelő méretű kockázatközösség és a hatékony kompenzációt fizető alap. Vidékfejlesztési támogatással működik jelenleg a mezőgazdasági biztosítások egyre nagyobb népszerűségnek örvendő díjtámogatása.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tartja jó iránynak azt az Uniós szinten felmerült elképzelést, amely szerint 2020 után a közvetlen kifizetésekből különítenénk el forrásokat a kockázatkezelésre. A közvetlen támogatások pénzügyi keretét - a következő többéves költségvetésben - a jelenlegi szinten kellene biztosítani annak érdekében, hogy a gazdálkodók kiszámítható és biztos támogatáshoz jussanak. A közösségi agrártámogatások jelentős csökkentésével a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás veszteséges lenne, ami komoly feszültséget eredményezne az ágazatban.

Az Uniós mezőgazdasági miniszterek többsége egyetértett abban, hogy a 2013-as KAP reform keretében létrehozott krízistartalék nem képes megfelelően kezelni a válsághelyzeteket, ráadásul azt a termelői jövedelmek stabilitását jelentő közvetlen kifizetések terhére alakították ki. Magyarországhoz hasonlóan a hozzászóló miniszterek többsége elutasította azt a megközelítést, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések csökkentésével kellene létrehozni közös válságkezelési alapot.

A Földművelésügyi Minisztérium folyamatosan felhívja a figyelmet a kockázatkezelési eszközök alkalmazásának fontosságára. Ennek eredményeképpen a gazdák egyre inkább kezdik felismerni az öngondoskodás jelentőségét. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kockázatkezelés területén a termelők tudatos felelősségvállalása még mindig nem elég elterjedt, hiszen az elmúlt években mindössze 10 ezer termelő alkalmazott, vagy alkalmaz kockázatkezelési eszközt, ezért kiemelten fontos az állami szerepvállalás - emelte ki Fazekas Sándor.

A kormány a következő években a kockázatkezelési eszköztár továbbfejlesztését tervezi, amelynek keretében vidékfejlesztési források felhasználásával országos jégkármegelőző rendszer épül ki – tette hozzá a földművelésügyi miniszter.

Forrás: FM Sajtóiroda

Címkék: vidékfejlesztés, KAP, agrárpolitika, termelők, jövedelembiztonság

Népszerű hírek