Az uniós glifozáttilalomra vonatkozó petíciót már több mint egymillióan írták alá

A petíció célja az Európai Bizottság rákényszerítése arra, hogy döntsön: hajlandó-e újratárgyalni a glifozátok engedélyezésének ügyét. A petícióhoz egy teljes éven át lehet csatlakozni. A szervezők azonban már július elején be kívánták nyújtani a kellő mennyiségű aláírással ellátott petíciót, mert így a bizottságnak még azelőtt kell hivatalosan is válaszolnia a kérelemre, hogy végleges döntést hozna a glifozátok engedélyezésének megújításáról. A bizottság és az EU tagállamai egy tíz évig érvényes megújításról szóló javaslatot vitatnak meg. A bizottságnak három hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon a petícióra, és a válaszát meg is kell indokolnia. A petícióban arra is felszólítják a bizottságot, hogy dolgozza át a peszticidek engedélyezési folyamatát, és jelöljön meg kötelező célkitűzéseket, amelyekkel az EU-ban a peszticidhasználat mérsékelhető.

Az ECHA teljes körű jelentése a glifozátokról

Az Európai Vegyianyag-Ügynökség (European Chemicals Agency – ECHA) közzétette a teljes jelentést és a kapcsolódó dokumentumokat, amelyek alátámasztják a márciusi döntését, hogy a glifozáttartalmú gyomirtó szerek nem rákkeltőek.

Az ECHA Kockázatértékelési Bizottsága (Risk Assessment Committee – RAC) elvégezte a hatóanyag veszélyességi osztályba sorolását, és arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a hatóanyag nem rákkeltő, mutagén és nincs káros hatással a szaporodásra, fajfenntartásra. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság korábbi következtetéseivel egybehangzó RAC-vélemény szolgált alapul az Európai Bizottság előterjesztéséhez, hogy tíz évvel hosszabbítsák meg a glifozáttartalmú gyomirtó szerek használati engedélyét.

Az izoxaflutol EFSA-felülvizsgálata

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a kukorica gyomirtó készítmény hatóanyagával, az izoxaflutollal szemben a vizsgált tíz EU-tagállam közül hétben nincs alternatív termék.

A felülvizsgálatra a Bayer CropScience által benyújtott kérelem alapján került sor, annak megállapítására, hogy ha a hatóanyagot az esetleges veszélyes tulajdonságok miatt betiltanák, az milyen következményekkel járna. Az izoxaflutol az EU engedélyének megújítása érdekében végzett értékelés szerint 2. kategóriájú rákkeltő és 2. kategóriába tartozó, a szaporodást, fajfenntartást károsító anyag. Engedélye azonban megújítható lenne, ha alkalmazása „nélkülözhetetlenné” válna, mert a kiváltására nem áll rendelkezésre egyéb alternatív hatóanyag.

Az EFSA tanulmányozta a szer használatát kukorica, csemegekukorica és mák esetében Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban. Kukoricában nem volt megfelelő növényvédő szeres alternatíva Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban. Voltak azonban megfelelő alternatívák Franciaországban, Görögországban és Hollandiában. A csemegekukorica esetében nem volt megfelelő alternatív termék Görögországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban, de Franciaországban igen. A mák esetében Magyarországon nem volt helyettesítő növényvédő szer.

Az EFSA véleményét megfontolásra az Európai Bizottság elé terjesztik. A hatóság korábbi vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy az izoxaflutolnak kitettség – az expozíció – az elfogadható szint kevesebb mint 10%-ára csökkenthető egyéni védőeszközök, pufferzónák és a permetlé elsodródását csökkentő műszaki megoldások alkalmazásával. Az izoxaflutol jelenleg is érvényes felhasználási engedélyét 2018. július 31-ig meghosszabbították.

Az EU terményei a neonikotinoid hatóanyagok nélkül pusztulásra vannak ítélve – figyelmeztetnek a gazdák.

Az EU növénytermesztésére „pusztító” hatással lehet, ha az Európai Bizottság három neonikotinoid rovarirtó szabadföldi felhasználását megtiltja – állítja a Copa-Cogeca, az európai gazdálkodók és termelőszövetkezetek szövetsége.
Az egyelőre nem hivatalos javaslat kiterjesztené a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxám használatának bizonyos növényekre vonatkozó jelenlegi tilalmát minden szabadföldi növényre, beleértve a nem virágzó növényeket is. A Copa-Cogeca azonban figyelmeztet arra, hogy ha nem használhatnak csávázásra neonikotinoid tartalmú szereket, az „visszavonhatatlan” hatást gyakorolna az EU növénytermesztésére, és sürgeti a bizottságot, hogy elképzeléseinek keresztülvitele előtt vegye figyelembe a mezőgazdasági termelők által felvázolt következményeket.

A figyelmeztetések egy Belgiumban, Brüsszelben megtartott rendezvényen hangzottak el, ahol a mezőgazdaság és a neonikotinoidok alkalmazásának összefüggéseit vitatták meg. A közeljövőben várható tilalom, amely a cukorrépa, a burgonya és a gabonafélék, valamint a gyümölcsök és zöldségek termesztését érintené, „egyszerűen életképtelen” – mondta Marian Sikora a Lengyel Mezőgazdasági Termelők Szövetségétől. A korábbi, 2013-ban hatályba lépett korlátozás óta született tanulmányok azt igazolják, hogy a termelési költségek növekedtek, és a gazdálkodók végül kénytelenek lesznek változtatni termelési módszereiken – tette hozzá Max Schulman a Copa-Cogeca képviseletében.

A mostani rendezvény előtt a hasonló érvek egyszerűen nem is jutottak el az Európai Parlament tagjaiig. Most azonban a parlament környezetvédelmi bizottságában három olyan határozatot fogadtak el, amelyekben felszólítják a bizottságot: hagyjon fel ilyen irányú terveivel. Egy bizottsági szóvivő külön is megerősítette, hogy még mindig véglegesítik javaslataik szövegét, amely szerint belső konzultációt folytatnának a biztosokkal és az EU tagállamaival. A bizottság ugyanakkor javaslatot szándékozik tenni arra, hogy „tovább korlátozza” a három hatóanyag használatát – tette hozzá a szóvivő.

Az EU ENV képviselői elutasítják a neonikotinoidok tilalmának feloldását

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának (European Parliament’s Environment Committee – ENV) tagjai elutasították azt a három javaslatot, amelyben sürgetnék az Európai Bizottságot, hogy szüntesse meg három neonikotinoid hatóanyagú rovarirtó, a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxám szabadföldi felhasználásának tilalmát. Mindhárom esetben azonban nyolc vagy kilenc szavazat szólt csak a javaslat mellett, 43 ellene és hatan vagy heten tartózkodtak.

A három hatóanyag használatát 2013-ban függesztették fel a méhekre gyakorolt hatásuk miatt. Az új javaslatokat az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (EFSA) megfontolásra érdemesnek találta, elismerve, hogy továbbra is „nagy kockázatot” jelentenek a méhekre. Állásfoglalásukban azzal érveltek, hogy az új intézkedési javaslatokat megelőzően az EFSA szeretné befejezni az eddig beérkezett adatok felülvizsgálatát, és ez november előtt nem várható.

Az is kifogásolható, hogy a javasolt tilalom olyan növényekre is kiterjedt, amelyek nem vonzóak a méhek számára, mint például a cukorrépa, az őszi vetésű gabonafélék és a leveles zöldségek. A méhek kitettségét „mérsékelten veszélyes” eszközökkel lehetne csökkenteni, így például a neonikotinoidos vetőmagcsávázás alkalmazását követő évben a méhek számára vonzó növénykultúrák termesztésének megtiltása vagy az olyan gazdálkodási megoldások, mint például a helyes csávázást tanúsító minősítésrendszerek és a csávázott vetőmag vetésekor keletkező port elszívó deflektorok.

A megismételt figyelmeztetések jelzésértékűek a mezőgazdasági termelők és az egész ágazat számára a növényvédelmi kezelésekhez szükséges szerek kínálatának csökkenése, a kártevőkkel szembeni rezisztencia kialakulásának kockázata és a régebbi hatóanyagokra való átállás valószínűsége miatt. Az EU-tagállamoknak összesen 62 esetben kellett mentességet engedélyezniük szükséghelyzeti alkalmazásokra, éppen azért, mert három neonikotinoid hatóanyag felhasználása korábban felfüggesztésre került. A bizottság nem értékelte, hogy milyen eredménnyel járna, ha alternatív készítményeket használnának – tették hozzá.