Növényvédős szemmel – a kukoricában járva (július vége)

Az AgrárUnió hírlevelében és weboldalán korábban már bemutattuk a legfontosabb rovarkártevőket, amelyek a kukorica levélzetét, a címert és a csövet károsítják. Ezek a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke, a kukoricabogár.

Milyen rovarok jelenlétével kell még számolnunk, melyekkel találkozhatunk, ha a kukoricát járjuk?

Mint minden növénynél, a kukorica esetében is találkozhatunk a levéltetvekkel. Több faj egyidejűleg is károsíthatja a kukoricát szívogatásával, így pl. a zselnicemeggy-levéltetű, a zöld kukorica levéltetű, a zöld gabona-levéltetű, stb. Bár kedvező időjárás esetén akár tömegesen jelentkezhetnek, nagyon ritkán szükséges védekeznünk ellenük. Bár egy-egy csövön, néhány levélen nagy számban találhatjuk őket, az általuk okozott kár általában nem jelentős. A levelek fonáki részén, a csövön a csuhéleveleken, vagy azok között keressük őket a tábla mélyebb fekvésű, párásabb mikroklímájú részein.

Bár korábban nem tartozott a tipikus kukorica-kártevők közé a kétfoltos vagy közönséges takácsatka, az utóbbi években esetenként komoly kártétellel jelentkezik a száraz, meleg. aszályos évjáratokban. Károkozása leginkább a vetőmag céllal termesztett kukoricában jelentkezik. A csemegekukorica fajták rövid tenyészidejük miatt általában kisebb kárt szenvednek el a kártevőtől, annak felszaporodására kevesebb idő áll a rendelkezésre. Az árukukoricában már jelentkezhet ugyan a kártétele, azonban a védekezés nehézségei és annak költségei miatt kétszer is meg kell gondolni a kezelést, annak megtérülése kérdéses. Melyek a takácsatka elleni védekezés nehézségei? A kártevő egyik fő jellegzetessége, hogy minden károsított növényfaj esetén a levél fonáki részén helyezkedik el. Így van ez a kukorica esetében is, ahol a fertőzés mindig az alsó leveleken kezdődik és onnan halad felfelé levélről-levélre. Tehát az ellene történő védekezés során a növényvédő szert az alsó levelek fonáki részére kel juttatni, ami speciális kijuttatástechnikát igényel. Erre a célra már jók lehetnek a légzsákos hidas permetezőgépek, amelyek a kijuttatott permetlevet szállítólevegő segítségével juttatják be az állományba, azonban a hatásfokuk ezeknek sem mindig elfogadható. Az igazi megoldást a belógó szórófejek jelenthetik. Tudnunk kell, hogy a kukoricában atkakártevők ellen engedélyezett készítmények nem rendelkeznek felszívódó tulajdonsággal, tehát nem kerülnek be a növény nedvkeringésébe, a legjobb esetben is csak mélyhatással rendelkeznek, hatáskifejtésük a gázosodó tulajdonságúak esetében légzésméregként, de leginkább a kontakt és gyomorméregként valósul meg. Ezért is kell ezeket a lehető legjobb fedettség elérése mellett közvetlenül az atkák tartózkodási helyére juttatnunk.

A kártevő fertőzése és kártétele minden esetben az alsó leveleken kezdődik, itt kell keresnünk őket. Megjelenése június elejére-közepére tehető, kártétele a nyár második felére teljesedik ki. Általában foltszerűen helyezkednek el a táblán, sok esetben a fasorok és a szegélyező füves területek felől kiindulva. A levél fonáki részén, legtöbbször a főér melletti érzugban szövedéket képez, abban találhatók meg. Ez a szövedék gyakran szennyeződik talajszemcsékkel és egyéb törmelékkel, így gyakran csak egy „piszkos foltnak” tűnik. Kártétele során a levélen kezdetben ezüstös, sárgás elszíneződésű foltok jelentkeznek, későbbiekben a levél ólomszínű lesz és elszárad.

Szerző: AgrárUnió