Madárinfluenza miatti vis maior bejelentés a baromfi állatjóléti támogatásnál

Felhívjuk a járványvédelmi intézkedésekkel érintett baromfitartók figyelmét, hogy az állatjóléti támogatás igényléséhez szükség esetén vis maior bejelentést kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.

Vis maior bejelentés akkor nyújtható be, ha a vis maior esemény megtörtént és a vis maior bekövetkezése miatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a baromfi állatjóléti támogatás igénybevételéhez szükséges valamely feltételt (pl. jogosultságot alátámasztó dokumentum beszerzése, benyújtása). Az alkalmazandó szabályokról az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet szól, amely a 3. § (1) bekezdésében példálózó jelleggel nevesíti a vis maiorként elismerhető eseményeket.

A járványvédelmi hatósági intézkedések miatt az érintett állattartóknál a hatóság jelentős számban ölt le baromfit, amely viszont a baromfi állatjóléti támogatás kifizetésének alapja. A probléma a soron következő, 2017. május 2-áig benyújtandó I. negyedévi kifizetési kérelmeknél is jelentkezhet, hiszen a hatóság a 2016. év végén és az idei év elején is jelentős számban rendelt el és hajtott végre állatleöléseket. Annak érdekében, hogy az állattartók ne essenek el a hatósági állatleöléseket megelőzően birtokon tartott baromfiállomány után egyébként járó állatjóléti támogatástól, vis maior bejelentést kell benyújtaniuk az adott tárgynegyedévre vonatkozó kifizetési kérelemmel együtt (a bejelentéshez minta a Magyar Államkincstár honlapján található).

A vis maior bejelentésben be kell mutatni a felmerült körülményeket, továbbá hogy konkrétan mely állatjóléti támogatási feltétel, illetve kötelezettségvállalás nem teljesül a vis maior esemény miatt. Az állattartó bejelentésére indult vis maior eljárásban az állattartónak mellékelnie kell az illetékes járási hivatal vagy kormányhivatal döntésének másolatát, amely igazolja, hogy az állattartó a járványvédelmi hatósági intézkedésekkel érintett. Fontos, hogy vis maior bejelentés az állat-járványügyi intézkedés következtében le nem telepített vagy ténylegesen nem tartott állomány után nem tehető, valamint a vis maior esemény egy adott állomány és egy támogatási jogcím vonatkozásában csak egy tárgynegyedév kifizetési kérelme vonatkozásában vehető figyelembe.

Vis maior esemény lép fel akkor, ha az állattartónak önhibáján kívül, a járványvédelmi hatósági intézkedések miatti állatleölések végett nem tudja igazolni a takarmányok nem kívánatos anyagtartalmát-, illetve állati fehérje mentességét, takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítását, vagy éppen a vágóhídra szánt állatok 5%-nál nem magasabb mechanikai sérülését, illetve az állatok végtagtörését. Vis maior eseményként elismerhető az is, ha az állattartó a járványvédelmi hatósági intézkedések miatt a hatósági korlátozásokkal érintett védő- és megfigyelési körzeten kívüli, a támogatási kérelmében megjelölt tartási helytől eltérő tartási helyen telepíti le a baromfit. Ez utóbbi esetben a vis maior bejelentésben igazolni kell a telep tulajdonjogát, vagy haszonbérleti szerződéssel, hogy az új tartási hely vagy annak egy része a vis maior eseménnyel érintett állattartó használatában van.

Az előzőek okán az agrártárca soron kívül módosítja a 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletet annak érdekében, hogy az érintett baromfitartóknak hosszabb idő álljon rendelkezésre a vis maior bejelentésük benyújtására. A rendkívüli helyzetre való tekintettel erre először a 2017. I. negyedévre vonatkozó baromfi állatjóléti kifizetési kérelmek esetén lesz lehetőségük, miszerint az általánosan előírt 21 napos határidő helyett 2017. május 2-áig lehet majd megtenni papír alapon a vis maior bejelentést az állatjóléti kifizetési kérelemmel együtt.

Fontos, hogy az állatjóléti kifizetési kérelemben megjelölt állatállomány összhangban legyen a hatóság által leölt állománnyal. Az állatjóléti kifizetési kérelmekről és az azokhoz kapcsolódó vis maior bejelentésekről a vonatkozó jogszabályok alapján a Magyar Államkincstár dönt majd.

Forrás: FM Sajtóiroda