TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.479,17 Ft (tonna)
Napraforgómag: 222.045,30 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 74.174,06 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 57.287,77 Ft (tonna)
Repcemag: 183.856,00 Ft (tonna)
Full-fat szója: 197.041,49 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 621 Ft
Benzin ára: 600 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 362,58
USD: 316,91
CHF: 392,90
GBP: 426,02
Hirdetés
Két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság

Két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság

Hírek - 2017.02.16

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében, valamint azért, hogy fogadjon el intézkedéseket a környezeti zajok csökkentésére.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárások februári határozatait részletező jelentésében arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalmazása miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és Románia ellen.

A döntés értelmében felszólítást küld a két országnak, mert e termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal.

Indoklásában a bizottság elmondta, Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak annak ellenére, hogy az importált termékek költsége a devizától és az árfolyam-ingadozástól függ.

Véleményük szerint ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest.
A bizottság szerint Magyarország nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottsági érvekre.

Az Európai Bizottság emellett nyomatékosan arra kérte Magyarországot, hogy fogadja el a környezeti zajra vonatkozó intézkedéseket és készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket.
A bizottság közölte azt is, hogy a korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból, ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. A zajirányelv pedig előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat.

A bizottság arról tájékoztatott, hogy 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyet követően történt ugyan előrelépés, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalait és vasútvonalait érintő szükséges cselekvési terveket.

A bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Amennyiben Budapest két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.




Forrás: MTI

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Egyszerű cső, összetett közösség – Újra víz van a kiszáradt ...

A Szegedi Vízőrzők az Öreghegy (a „Vizet a tájba” program keretében) 2026 februárja és májusa között ...