Elkötelezve a növényvédelemnek

„Nem akartam növényvédős lenni, attól féltem, nem fogok megfelelni a kihívásoknak” – meglepő ezt hallani attól, akiről a szakma képviselői és a gazdálkodók egyaránt a legnagyobb tisztelettel beszélnek, és 2015-ben a növényvédelem-kategória győzteseként az év agráremberének választották. Kujáni Lászlóné Cser Olga növényvédelmi szakmérnökkel, 
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (MNMNK) alelnökével beszélgettünk.


„Gyerekkorom óta agrármérnök szerettem volna lenni. Az egyetem elvégzése után férjemmel együtt a dunaszentbenedeki Mgtsz-ben helyezkedtem el, ahol apósom brigádvezetői feladatokat látott el – emlékszik vissza a kezdetekre beszélgetőtársam. – Bedobtak a mély vízbe: férjem édesapja mindent meg akart nekem tanítani az állattenyésztéstől a takarmányozáson át a növénytermesztésig. Nagyon kevés volt a növényvédős, az ott dolgozó kolléga öt-hat további helyen látott el szakirányítási feladatokat. Akkoriban azért merőben más módon, mai szemmel már szokatlanul nagy mennyiségben történt a vegyszerhasználat. Az mgtsz-korszak lezárultával férjemmel a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson dolgoztunk, és nélkülözhetetlenné vált számunkra a növényvédelmi szakmérnöki képesítés megszerzése. Soha nem akartam növényvédős lenni, mert ez a terület speciális, részletekbe menő ismereteket követel meg a sejtbiológiától a kórtanon, gyomismereten át a rovarrendszertanig. Azt gondoltam, hogy nem biztos, hogy meg tudok felelni ennek a kihívásnak.”

A tanulóévek

ngAz MNMNK 2013-ban a Parlamentben tartott VIII. Növényorvosi Napján, Jakab István országgyűlési képviselővel

 

Olgának mégis sikerült, sőt bele is szeretett a szakmába. Amikor arról kérdezem, mikor ébredt rá arra, hogy ez lesz a hivatása, elmondja, nagy szerepet játszott ebben, hogy a növényvédő állomáson már csak ezzel kellett foglalkoznia, így sikerrel vették férjével együtt az akadályokat. „A képesítés megszerzése után, a következő tizenöt évben is az állomáson dolgoztam, ekkor már mint kórtanos. Nagyon jó évei voltak ezek az életemnek és a hazai növényvédelemnek is. Dr. Nagy Bálint vezetése alatt kimagaslóan működött a terület, komoly felkészültségű kollégákkal magas színvonalú technológiát használtunk. Tagja voltam a járvány- és gradációelhárító bizottságnak, amellyel hetente jártuk a megyét, és megállapítottuk, hogy milyen betegségek, kártevők vannak felszaporodóban, majd erről felhívásokat adtunk közre. Akkoriban is voltak új kártevők, betegségek, és ugyanazt tettük, mint manapság: amint megjelentek a kórokozók, a biológiájukat próbáltuk minél jobban megismerni, és igyekeztünk a megfelelő védekezési technológiákat kialakítani.”

A növényvédő állomáson eltöltött éveket azonban baleset szakította félbe: táptalajfőzés közben felrobbant a sterilizálóberendezés, amellyel dolgozott, és súlyos égési sérüléseket szenvedett. „A baleset miatt tíz évre eltanácsoltak a növényvédelemtől, én pedig kétségbeestem, hogy a megszerzett tudást sutba kell dobnom. Szerencsére azonban akkoriban még virágzott a Kertészeti Főiskola Kecskeméten, ahonnan hamarosan állásajánlatot kaptam, adjunktusként alkalmaztak, és tizenegy évig oktattam a növényvédelmet.

Ez is remek időszaka volt életemnek, mert nagyon szeretek tanítani. Sok jó szakembert sikerült abban az időszakban kinevelni, akik egytől egyig megállják a helyüket.”

A főiskola azonban addigi formájában megszűnt, így Olga ismét pályát módosított, magánvállalkozóként a tudását szaktanácsadóként kezdte el kamatoztatni. „Gazdaköri estéken előadást tartottunk a termelőknek, például a kártevők, betegségek elleni védekezésről, előírásokat, jogszabályokat ismertettünk. A férjemmel egymás mellett haladtunk, támogattuk egymást, az esti olvasmányaink tárgyai az új technológiákról, illetve jogszabályokról szóltak.”

Sikerének forrása a férje

„A férjem fejéből pattant ki az ötlet, amely megváltoztatta addigi életünket: hozzunk létre egy növényvédelmi szaktanácsadó hálózatot, hiszen egyre kevesebb a szakember.

nkKujáni Lászlóné Cseh Olga férjével és egyik lányával

 

 A vállalkozásunkat arra építettük, hogy a növényvédelmi állomások feladatköre megváltozott, és így azokat a tennivalókat végezzük el, amelyeket valaha alkalmazottként. Járjuk a határt, és megfelelve a jelenkor követelményeinek immár SMS-ben vagy e-mailben értesítjük gazdákat, ügyfeleinknek pedig megmondjuk, hogy mi ellen mikor és milyen növényvédő szerekkel védekezzenek. Sok minden mást is elvégzünk, például a permetezési naplóval kapcsolatos feladatokat. Létrehoztuk az előrejelzési hálózatunkat, pályázat útján, illetve önerőből vettünk tizenkét darab iMetos készüléket, amelyek segítségével időben tudtunk reagálni az időjárási anomáliákra.”

Olgát az MNMNK Bács megyei tagsága elnökévé választotta meg, majd rövidesen az országos kamara alelnöke lett. A kérésre, miért őt választották, a következőket mondja: „A megyénkben sok növényfajta termelése történik, így a problémákkal is széles körben találkozunk, azok kezelésében kiemelkedően jó gyakorlati tapasztalatokra tettem szert.” Eddigi munkájának egyik komoly sikereként könyveli el, hogy részt vett egy, az országos kamara által működtetett előrejelző rendszer kialakításában, amelyet jelenleg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is használ.

A Kujáni-tanya

Az oktatással sem hagyott fel, jelenleg a Pallasz Athéné Egyetem címzetes docense, illetve óraadó a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Az alapképzésnek nagyon nagy hiányosságai vannak – vélekedik –, a bizonytalan alapra nehéz ráépíteni. Ezért férjével létrehoztak egy tematikát, amelynek lényege, hogy az alapfogalmakat rendszerezi, értelmezi a hallgatók számára. „Erre nagyon nagy szükség van – mondja –, hiszen komplex, integrált növényvédelmet kell ráépítenünk az így megszerzett tudásra.”

A harminchektáros Kujáni-tanya a szőlő- és gyümölcstermesztést bemutató gazdaság, amely oktatási helyszínként is szolgál, nemzetközi konferenciák színhelye és fajtabemutató központ. A gazdaságot folyamatosan fejlesztik, saját erőből, pályázatokból és abból a pénzből, amely az Év agrárembere díjjal járt. „Abból az egymillió forintból létrehoztunk egy, a térségre jellemző kajszifajta-gyűjteményt. A célunk ugyanis az, hogy legyen egy gazdaság, ahol szemléltetni tudjuk a különböző fajták a Duna–Tisza közén való termeszthetőségét, és ahol a terméseredmények biztonságát célzó bemutatókat tartunk.”

Aktuális problémák

Gyakran merül fel a gazdákban a kérdés, miért drágábbak a környező országokhoz képest Magyarországon a növényvédő szerek. Olga elmondja, hogy a nemzetközi gyártók, forgalmazók, kereskedők megállapodása alapján történik az árképzés. „Tudjuk, hogy mi sokkal drágábbak vagyunk, mint más országok, ez ellen a kamara sajnos semmit sem tud tenni. Mégis óva intek mindenkit attól, hogy külföldről a szükséges engedélyek nélkül próbáljon behozni növényvédő szereket, komoly büntetésre lehet ugyanis számítani. A kis kultúrák helyzete a legnehezebb, hiszen az érintett gazdák számára viszonylag kevés engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre. Ennek több oka is van: az unió szakigazgatási szerve Magyarországot a középső régióba sorolta, és így a mediterrán országokban használható termékpaletta nálunk nem elérhető. A kamara kérvényezi például a Spanyolországban megjelenő hatóanyagok honosítását vagy adaptálását, ebben az esetben azonban komoly analitikai vizsgálatokat kell végezni a hatóanyaggal kapcsolatosan. Szükséghelyzet alapján is kérhetünk engedélyt, de a vizsgálatokat akkor sem mellőzhetjük. Ráadásul a növényvédő szert gyártó cégek jellemzően nem szoktak kis kultúrákra engedélyt kérni, hiszen az nem mindig térül meg nekik.”

ng3Olga egy rovarcsapda kihelyezése közben

 

Kíváncsi vagyok Olga véleményére: merre halad a növényvédelem a jövőben? „Egyértelmű, hogy az integrált növényvédelemé a jövő. Ha a növény egészséges, jó kondíciójú, akkor az engedélyezett készítmények hatásosan alkalmazhatóak egy-egy kártevő, kórokozó legyőzésére. Vagyis az integrált növényvédelem lehetővé teszi a minimális kemikáliahasználatot. Ha egyszer kiszalad a kártevő, kórokozó a kezünk alól, akkor viszont csak nagyágyúval lehet eredményt felmutatni. Indokolt esetben ezek korlátozott használatát lehetővé kellene tenni.”

Beszélgetésünk végén óvatosan kérdezem, ha van szabadideje, azt mivel tölti. Olga elmondja, hogy lehetősége szerint a családdal, férjével és két, szintén a mezőgazdaságban dolgozó lányával igyekszik minél több időt eltölteni, ezek azok az alkalmak, amelyek teljességgel „feltöltik” a munkás hétköznapokra.

Az integrált növényvédelemé a jövő, mert lehetővé teszi a minimális kemikáliahasználatot.





Szerző: AgrárUnió

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom