A kökény: menedék, táplálék és élet az erdőszélen
Hírek - 2026.11.06
A kökény (Prunus spinosa) az európai erdőszélek, mezsgyék és cserjések egyik leggyakoribb faja, amely táplálékforrást és menedéket biztosít számos hazai madár- és kisemlősfaj számára. Népi nevén ekeakadály, boronafa, koronafa, kökönye, tövisfa vagy zabszilva erdőszegélyek jellegzetes és gyakori cserjefaja.
Általában 1-
Termése cseranyag-tartalmánál fogva összehúzó, szorító hatású
Gyógynövényként tavasszal gyűjtött virágait (Prunis spinosae flos) és ősszel szedett terméseit (Pruni spinosae fructus) használhatjuk. A virágok flavonoidokat, procianidineket tartalmaznak, a termések inkább csersavban, C-vitaminban és cukrokban gazdagok.
A szárított kökény virágokat a hagyományos népi gyógyászat hashajtó, vizelethajtó teákba használja, emellett vérnyomáscsökkentő hatást is tulajdonítottak neki. Termése cseranyag-tartalmánál fogva összehúzó, szorító hatású: bélhurut, hasmenés kezelésére használható főzet, vagy a friss bogyó levének formájában alkalmazva, de szájüregi sebek, gyulladások kezelésére is ajánlották öblögető szerként.
Meg kell várni vele az első fagyokat, hogy a dér megcsípje bogyókat
A termések gyűjtésének ideje ősszel jön el. Az optimális időpont ehhez az időjárás függvényében változik, meg kell várni vele az első fagyokat, hogy a dér megcsípje bogyókat. Ekkor a termések fanyarsága csökken, enyhén édeskéssé válnak és megpuhulnak. Begyűjtés után a termések aszalókban száríthatók, vagy további feldolgozásra használhatóak: likőr, kocsonya, befőtt, mártás, dzsem és gyümölcsbor is készülhet a kökénytermésből.
Ugyanakkor vigyáznunk kell arra, hogy a bogyókból másoknak is jusson, mivel a fagyos téli hónapokban – amikor más táplálék már nincs – alapvető energiaforrást jelentenek sok állatnak. Elsősorban a rigófélék (feketerigó, fenyőrigó, szőlőrigó), a poszáták, a vörösbegyek, a seregélyek, valamint a téli vendégként érkező csonttollúak fogyasztják nagy mennyiségben. A lombok között élő mogyorós pelék és erdei pelék ősszel, a téli álomra való felkészülés, a hízási fázis során intenzíven gyűjtik a kökény ágain lévő bogyókat.
A rágcsálók, mint az erdei egerek pl. sárganyakú erdei egér és a pockok előszeretettel gyűjtik össze a bokor alá lehullott szemeket. Ők a gyümölcshús mellett elsősorban a csonthéjas termések magas olaj- és tápanyagtartalmú magját fogyasztják.
A kökény és az állatvilág kapcsolata kölcsönös
De közvetett táplálékforrásként is jelentős, mivel kora tavasszal a kökény az elsők között virágzik, így sok beporzó rovart vonz magához. Ez a fészekrakási időszakban a rovarevő énekesmadarak pl. cinegék, füzikék és fiókáik legfontosabb fehérjeforrása. Emellett a kökény több védett lepkefaj pl. kardoslepke, közepes éjjeli pávaszem hernyójának a tápnövénye.
A táplálkozási láncban betöltött szerepe mellett a kökény és az állatvilág kapcsolata kölcsönös: a madarak a bogyók elfogyasztásával és a magok ürítésével hozzájárulnak a növény magjának terjesztéséhez (ornitochória). Ráadásul a kökény sűrű, tövises ágrendszere fizikai védelmet nyújt a táplálkozó vagy fészkelő madaraknak a ragadozókkal szemben.
Forrás: univet.hu
Címkék: kökény
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Stine kukorica betakarítási bemutató – Intenzív ...
A kecskerágó: A kertek ezerarcú, ragyogó ékszere
„Rendszerszintű válaszokkal kell reagálni” (I. rész) – Interjú ...
3,7 milliárd forint előrehozott támogatást kaptak a ...
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
TERÜLETI ÉRTÉKESÍTÉSI KÉPVISELŐ - MAGYARORSZÁG
Mi lesz, hogyan lesz: szántóföldi növénytermesztés, ...
Teendők a gyümölcsösben lombhullástól rügyfakadásig