FAO-jelentés: Az erdők és tájak helyreállítása kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonsági és fejlesztési célok eléréséhez
Hírek - 2026.09.30
Az erdő- és tájrehabilitáció költséghatékony válasz az élelmezésbiztonságra, a biológiai sokféleségre, az éghajlatra és más fejlesztési kihívásokra az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése szerint, amely figyelmeztet, hogy a fellépés fokozásához nagyobb beruházásokra, befogadó kormányzásra és tartós politikai elkötelezettségre lesz szükség.
A Világ Erdőinek Állapotáról (SOFO) szóló 2026-os kiemelt jelentést szeptember 28-án tették közzé az FAO Erdészeti Bizottsága 28. ülésszakának (COFO 28) és a 10. Erdők Világhetének részeként – adta hírül honlapján a Szervezet.
„az erdők és tájak helyreállítása több mint környezeti prioritás – ez egy stratégiai befektetés”
A 2026-os kiadás azt vizsgálja, hogyan lehet kiterjeszteni az erdő- és tájrehabilitációt az emberek és a környezet számára tartós előnyök biztosítása érdekében. A világ minden tájáról származó bizonyítékokra és tapasztalatokra támaszkodva négy utat azonosít a haladás felgyorsítására: az emberek felhatalmazása és a jogok megerősítése; a helyreállítás megvalósítása a táj szintjén; a helyreállítást támogató pénzügyi és üzleti modellek mozgósítása; valamint koherens politikák, intézmények és törvények létrehozása.
„A Világ Erdőinek Állapota 2026 című jelentés egyértelművé teszi, hogy az erdők és tájak helyreállítása több mint környezeti prioritás – ez egy stratégiai befektetés az ellenálló mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe és a vidékfejlesztésbe” – írta Qu Dongyu, az FAO főigazgatója a jelentés előszavában.
„A cselekvésre rendelkezésre álló időablak szűkül, és a késedelmes vagy rosszul megtervezett helyreállítás növelni fogja a hosszú távú költségeket, súlyosbítja az egyenlőtlenségeket, és azzal a kockázattal jár, hogy a tájak fenntarthatatlan pályákra rögzülnek” – tette hozzá.
1990 és 2025 között 489 millió hektárnyi erdő veszett oda erdőirtás miatt
Az erdők 4,14 milliárd hektárt borítanak (a Föld szárazföldi területének körülbelül 32 százalékát), 714 gigatonna szenet tárolnak, és a világ szárazföldi biodiverzitásának akár 80 százalékát is bennük tárolják. Emellett az ellenálló mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerek alapját is képezik, a világ népességének közel egyharmada az erdőktől és a fáktól függ az élelmezésbiztonság és a megélhetés szempontjából.
Becslések szerint azonban 1990 és 2025 között 489 millió hektárnyi erdő veszett oda erdőirtás miatt, miközben világszerte több mint 460 millió hektárnyi terület pusztul le. Összesen 1,56 milliárd hektárnyi földterület pusztul le a népességnövekedés, a földhasználat megváltozása és a természeti erőforrások iránti növekvő kereslet miatt.
Ugyanakkor a fenyegetések fokozódnak. Évente körülbelül 127 millió hektárnyi erdőt érintenek tüzek, további károkat okoznak rovarok, betegségek és súlyos időjárási események.
Helyreállítás – munkahelyeket teremt, revitalizálja a termelési rendszereket és támogatja a rugalmas növekedést
Mivel az erdei termékek iránti kereslet növekszik, és a versengő földhasználatok növelik a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, a SOFO a leromlott erdők és tájak nagymértékű helyreállításának szükségessége mellett érvel, hangsúlyozva, hogy a tétlenség sokkal nagyobb gazdasági terhet ró, mint a helyreállítás.
Világszerte a leromlott ökoszisztémák helyreállításának elmaradásából eredő éves hatást 878 milliárd és 6,3 billió dollár között becsülik, ami az éves GDP 2-8,3 százalékának felel meg, az értékelés mértékétől függően. Több mint 1 milliárd hektárnyi leromlott földterület helyreállítása viszont évi 1,8 billió dollár hasznot hozhatna, beleértve a fokozott biodiverzitást, a jobb vízszabályozást és az egészségesebb talajokat. A jelentés megjegyzi, hogy 15 év alatt 2,6 billió dollár befektetése a talajromlásba és az aszály enyhítésébe nyolcszoros társadalmi megtérülést eredményezhetne.
Kedvező feltételek mellett a restaurálás akár 30 dolláros hozamot is termelhet minden befektetett dollár után. A helyreállítás munkahelyeket teremt, revitalizálja a termelési rendszereket és támogatja a rugalmas növekedést. Az előnyök túlmutatnak a jövedelmen, és a jólét javulását, az erősebb társadalmi kohéziót, valamint a kulturális identitás és a tudásrendszerek megőrzését is magukban foglalják.
91 ország és régió kormányai több mint 190 millió hektárnyi erdő helyreállítására tettek ígéretet
A haladás folyamatban van, a nagyszabású helyreállítást egyre inkább kulcsfontosságúnak tekintik a földromlás semlegesítésére, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, a biológiai sokféleség megőrzésére és az éhezés megszüntetésére vonatkozó globális célok eléréséhez.
A jelentés szerint 91 ország és régió kormányai több mint 190 millió hektárnyi erdő helyreállítására tettek ígéretet.
A jelentésben elemzett 18 esettanulmány közül a figyelemre méltó helyreállítási projektek közé tartozik a Szahara Nagy Zöld Fala és a Száhel-övezet kezdeményezése, Kína Három Észak Programja, valamint az Argentína, Brazília és Paraguay területén működő Háromnemzetiségű Atlanti Erdőpaktum. Az előrelépés azonban továbbra sem elegendő, jelenleg mindössze 206,5 millió hektárnyi erdő van helyreállítás alatt.
A jelentés négy, egymást erősítő utat mutat be a magas színvonalú helyreállítás kiterjesztése érdekében:
- Az embereknek kell a középpontban állniuk, biztosítva, hogy jogaik, tudásuk és prioritásaik alakítsák a helyreállítás eredményeit;
- A helyreállítást táji léptékben kell megtervezni és megvalósítani, a természetvédelmet, a termelést és a megélhetést kontextus-specifikus megközelítésekkel egyensúlyozva;
- A finanszírozásnak összhangban kell lennie a helyreállítás realitásaival; mozgósítani kell a köz- és magánforrásokat a hosszú távú, kiváló minőségű eredmények támogatása érdekében;
- A koherens politikai, jogi és intézményi keretek kulcsfontosságúak a nagymértékű helyreállítás lehetővé tételéhez és annak időbeli fenntarthatóságának biztosításához.
„A 2030-ig hátralévő éveket a magas színvonalú végrehajtásnak kell meghatároznia – az erdő- és tájrehabilitáció fokozásának, amely emberközpontú, tudományosan megalapozott és koherens politikák által támogatott. Biztos vagyok benne, hogy kollektív fellépéssel és közös elkötelezettséggel nagymértékben helyre tudjuk állítani a leromlott földeket, és jobb jövőt építhetünk mindenki számára” – írta az FAO főigazgatója.
Forrás: fao.org/newsroom, Fotó: ©FAO / Nicholas Oloo
Címkék: erdő, élelmiszerbiztonság, biológiai sokféleség, fao
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Babérmeggy metszése ősszel: Így csináld a szakértő szerint
Így tűnhet el a gyógyszermaradvány a vízből környezetbarát ...
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Harmadával csökkent a hazai vágósertés termelői ára
Zöldtrágyázás a biokertben: Így javítsd a talajt kemikáliák ...
Új AMAZONE Teres 300 Onland függesztett váltva-forgató eke
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
A jövő klímabajnoka a múltból: Miért ültessünk újra ...
Az őszi káposztarepce talajelőkészítésének és vetésének ...