Bővült a takarmánykeverék-termelés Magyarországon 2025-ben
Hírek - 2026.09.22
Magyarországon a keverőüzemekben 3,98 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2025-ben, 4,7 százalékkal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 47,4 százalékát (1,89 millió tonna) a baromfitakarmányok adták.
A baromfitakarmányok 53,7 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,6 százalékát a tojó-, 13,1 százalékát a pulykatápok, 10,7 százalékát a kacsa-, 4,5 százalékát a libatápok tették ki. A sertéstakarmány 1,454 millió tonnával, a szarvasmarha-takarmányok 511,3 ezer tonnával részesedtek a 2025. évi termelésből – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) szeptember 21-én megjelent „Takarmánygyártás 2025. év” című kiadványa.
A sertéstáp-előállítás 4,5 százalékkal emelkedett
Amint a szerző, Fekete Géza (közreműködő Dankóné Seres Zsuzsanna) kifejti: az előállított brojlertáp mennyisége
A top 5 cég részesedése a teljes termelésből 32,8 százalék
Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás adta az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 32,8 százalékát (1,3 millió tonna) 2025-ben. A top 5 cég részesedése a teljes termelésből 2024-ben 32,9 százalék, 2023-ban 33 százalék, 2022-ben 34,9 százalék, 2021-ben 34,5 százalék volt. Üzemegységekre vonatkozóan az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 22,3 százalékát (889 ezer tonna) az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem (telephely) állította elő 2025-ben.
3,98 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,413 millió tonna gabonaféle
A haszonállatok számára előállított 3,98 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,413 millió tonna gabonafélét (60,7 százalék), 599,8 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (15,1 százalék), illetve 308,6 ezer tonna olajmagvat és származékait (7,8 százalék) használtak fel a gyártók Magyarországon 2025-ben. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 82,5 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 122,5 ezer tonnát, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 19,3, illetve 25,5 ezer tonnát használtak fel.
Zsírokból, olajokból 49,4 ezer tonnát (1,2 százalék), koncentrált fehérjehordozókból 8,3 ezer tonnát (0,2 százalék) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,6 százalékot (102,1 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmány-kiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) és koncentrátumok mennyisége pedig 3,2 százalékot képviselt az összesített tápmennyiségben, azaz ebből 126,9 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2025-ben.
A haszonállat-keveréktakarmány 53,2 százalékát az Észak- és Dél-Alföld régiók vármegyéiben gyártották
A Magyarországon előállított 3,98 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 53,2 százalékát (több mint 2,1 millió tonna) az Észak- és Dél-Alföld régiók vármegyéiben gyártották 2025-ben. A teljes takarmánygyártás 14,5 százalékát Hajdú-Bihar vármegyében állították elő, ezt követi SzabolcsSzatmár-Bereg 11,9, majd Komárom-Esztergom vármegye 9,6 százalékkal. A felmérés szerint a legtöbb (aktív) üzemegység – 24 telep – Bács-Kiskunban, valamint Hajdú-Bihar vármegyében (22 telephely) található, míg Veszprém (és Nógrád) vármegyében volt a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó, működő üzemek száma.
Az értékesítési árak szinte minden kategóriában kis mértékben emelkedtek
A takarmánykeverékek éves értékesítési ára 2025-ben – a PÁIR (Piaci Árinformációs Rendszer, AKI) szerint megfigyelt körben – szinte minden kategóriában (brojler és hízósertéstáp-fajták) kis mértékben emelkedett a 2024-es árhoz képest. A mezőgazdasági ráfordításokat (KSH) tekintve a kiemelt takarmánykeverékek közül a brojler (nevelő) takarmánykeverék átlagára 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a második negyedévben, míg a többi takarmányfajtánál az egymást követő negyedévek közötti változás nem érte el a 4 százalékot 2025-ben. Az utolsó negyedévben minden fajtánál mérséklődött az átlagár.
Az export értékben (euróban) 10,2 százalékkal csökkent 2025-ben
A haszonállatok takarmányait magába foglaló termékcsoportra (KN230990) vonatkozó külkereskedelmi adatok (KSH) alapján az export értékben (euróban) 10,2 százalékkal, mennyiségben közel 23 százalékkal csökkent 2025-ben a megelőző évhez képest. (A kategória nemcsak kész takarmányokat, hanem különféle készítményeket, komponenseket is tartalmaz.) A termékcsoport importértéke 157,3 millió eurót, az exportérték 199,7 millió eurót tett ki 2025-ben. Az export három legnagyobb célpiaca (mennyiségben) Románia, Horvátország és Szlovákia volt, a kivitel több mint 70 százaléka e három országba irányult. Az import legnagyobb mennyiségben Ausztriából, Szlovákiából és Lengyelországból érkezett, a behozatal több mint a fele e három országból származott 2025-ben.

Címkék: takarmány
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Kitörési pontok 1. rész – Savófehérje
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő ...
Az MBH Bank csatlakozik a mezőgazdasági termelők megsegítésére ...
A jövő klímabajnoka a múltból: Miért ültessünk újra ...
Új AMAZONE Teres 300 Onland függesztett váltva-forgató eke
Politikamentes és takarékos működést sürget a NAK ...
Az őszi káposztarepce talajelőkészítésének és vetésének ...
SZÓJA Roadshow 2026 Gyulatanya