Vízmegtartással az aszály ellen

Az idei rendkívül száraz nyár országszerte és Kecskeméten is látványosan megterhelte a városi zöldfelületeket, a térség pedig hosszabb távon is különösen kitett az aszályos időszakoknak. Ilyen körülmények között felértékelődik minden lehulló csapadék, ezért egyre fontosabb kérdés, hogy mi történik vele azután, hogy eléri a városi felszínt. A hagyományos városi vízelvezetés jellemzően arra törekedett, hogy a csapadékot minél gyorsabban elvezesse. A természetalapú megoldások célja ezzel szemben a víz helyben tartása és beszivárgásának segítése, hogy az később a növényzet számára is hozzáférhető legyen.

Ennek egyik látványos példája az esőkert. A mesterségesen kialakított, növényekkel beültetett mélyedés a környező felületekről érkező csapadékot fogadja be, lassítja annak lefolyását és segíti a talajba szivárgást. Közben új zöldfelület és élőhely jön létre, így ugyanaz a beavatkozás egyszerre támogathatja a csapadékvíz kezelését és a városi biodiverzitást.

Kecskeméten önkormányzati és civil együttműködésben több ilyen kert is létesült. A város egyik jól dokumentált példája a Sosztakovics utcai esőkert, de a Gerlice utcában és további helyszíneken is létrejöttek hasonló megoldások.  Ugyanezt a természetalapú szemléletet képviseli nagyobb léptékben a Kecskeméti ErdőPark. Az öt hektárnál nagyobb terület kialakítása 2022-ben indult a Zöld Küldetés Egyesület kezdeményezésére, több száz önkéntes részvételével. Néhány hét alatt közel 35 ezer facsemete került a földbe. Az esőkertek és az ErdőPark különböző léptékű beavatkozások, közös bennük azonban, hogy a városi környezet alakításakor nagyobb teret adnak a természetes folyamatoknak, a víz helyben tartásának és az élővilágnak.

„A csapadékvízre helyben hasznosítható erőforrásként érdemes tekintenünk. Egy jól kialakított esőkert lassítja a víz lefolyását, segíti a beszivárgást, miközben a növényzetnek és a városi élővilágnak is kedvezőbb környezetet teremt. Kecskeméten az elmúlt években többféle természetalapú megoldással szereztünk gyakorlati tapasztalatot, az esőkertektől az ErdőParkig. Ezek különböző léptékű beavatkozások, mégis ugyanabba az irányba mutatnak: a településeinket úgy kell alakítanunk, hogy jobban együtt tudjanak működni a természetes folyamatokkal.” – mondta Farkas-Barta Kata, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke.

Farkas-Barta Kata az Európai Éghajlati Paktum magyarországi nagyköveteként elsősorban a vízgazdálkodás, a biodiverzitás és az erdők témájával foglalkozik, az esőkertek építése és népszerűsítése pedig nagyköveti tevékenységének egyik fontos területe. A kecskeméti esőkertek megálmodójaként és szakmai koordinátoraként évek óta dolgozik azon, hogy a természetalapú vízmegtartási megoldások szélesebb körben is ismertté váljanak. A kecskeméti példák más települések számára is hasznos tapasztalatokat kínálhatnak. A helyi adottságokhoz igazított megoldások közös célja, hogy a lehulló vízből minél több maradjon helyben, és a települési zöldfelületek ellenállóbbá váljanak a szélsőségesebb időjárással szemben.

Az Európai Éghajlati Paktum számára kiemelten fontos, hogy a klímaalkalmazkodásban már gyakorlati tapasztalatokat szerző települések, önkormányzatok, intézmények és civil közösségek megosszák egymással a működő megoldásokat. A helyi példák és tapasztalatok cseréje abban is segíthet, hogy más városok a saját adottságaikhoz igazítva alkalmazzanak hasonló módszereket. Ezt a tapasztalatcserét támogatják az olyan szakmai programok is, mint a kecskeméti klímaséta, amelyen önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és közösségek képviselői ismerhették meg közelebbről a város esőkertjeit és az ErdőParkot Farkas-Barta Kata vezetésével.

 Az Európai Éghajlati Paktumról

Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított együttműködés azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Éghajlati Paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.