Közel 80 százalékkal erősödött a kacsavágás az év első felében

A hazai vágóhidak több mint 235 ezer tonna sertéshúst és közel 313 ezer tonna baromfihúst termeltek 2026 első fél évében (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A baromfifélék csoportjában az alacsony bázishoz képest a kacsavágás 78 százalékkal, míg a libavágás 5,2 százalékkal, a pulykavágás 8,4 százalékkal erősödött ebben az időszakban – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) „Vágóhidak élőállat-vágása 2026. I-VI. hónap” című friss kiadványa.

Szarvasmarha – a vágás élősúlyban havonta átlagosan 4800 tonna felett alakult

Amint a szerző, Fekete Géza kifejti, szarvasmarhából a levágott állatok élősúlya közel 29 ezer, hasított súlya 15,6 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 6,8, illetve 7 százalékkal múlta felül az előző év első félévi értéket. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4800 tonna felett alakult 2026. január–júniusban, és a legmagasabb havi érték – a márciusi – meghaladta az 5500 tonnát. A levágott szarvasmarhák 55 százaléka tehén, 30 százaléka bika volt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország a közel 37 ezer tonnás export mellett 5,3 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2026 első hat hónapjában. Az export volumene 10,7 százalékkal, míg az importé 39,6 százalékkal nőtt a 2025. I–VI. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Izraelbe, Lengyelországba és Koszovóba irányult, a kivitel 47 százaléka került a három célországba ebben az időszakban Az import elsősorban Csehországból, Németországból és Szlovákiából érkezett 2026. január–júniusban, a behozatal több mint 70 százaléka származott e három országból.

A szarvasmarhák összlétszma a KSH adatai szerint 873,3 ezer darab volt 2025. december 1-jén. Az állomány mérete 2024 decemberéhez képest 12,3 ezer darabbal emelkedett, míg 2025 júniusa óta közel 6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 405,7 ezer volt 2025. december 1-jén, alig elmaradva az egy évvel korábbi értéktől (–500 darab).

A top 10 üzem a sertések közel 81 százalékának vágását végezte 2026 első fél évében

A magyarországi vágóhidakon 2 millió 450 ezer sertést vágtak le 2026 első fél évében, 1,4 százalékkal többet (+33 ezer darab), mint 2025. január–júniusban. A levágott állatok élősúlya összesen 292,6 ezer tonna, hasított súlya 235,3 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly mindössze 0,4, illetve 0,5 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan több mint 48 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, a márciusi meghaladta az 53 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első félévi 38 ezerről – 10 százalékkal – 42 ezer darabra emelkedett a 2026. január–júniusi időszakban. A sertésvágás alapján a top 10 üzem a sertések közel 81 százalékának vágását végezte 2026 első fél évében.

Az élő sertés kivitelének volumene 19 százalékkal bővült, az import 8 százalékkal csökkent 2026 I–VI. hónapjában 2025 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom több mint 2 százalékkal élénkült. Az export 16 ezer tonna, az import 19,4 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Moldovába, Ausztriába és Albániába irányult a 2026. január–júniusi időszakban.

A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,87 millió darab volt 2025. december 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 68 ezer darabbal (+2,4 százalék) haladta meg a 2024. decemberi létszámot, míg a 2025. júniusit több mint 22 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 176,6 ezer volt 2025 decemberében, az állomány egy év alatt 4 ezerrel bővült (+2,3 százalék).

Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – a közel 24 millió darabos sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2026. január–májusi időszakban.

Csökkenő juhállomány

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 23,4 ezer volt 2026 első fél évében, ami 25 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 4000 darabot vágtak, amihez 210 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 832 ezer darab volt 2025. december 1-jén, 15 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest (–1,8 százalék). Az anyajuhok száma 2025 decemberében 650 ezer volt, azaz 24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Baromfi – pulykából 2,8 millió darab került a vágóhidakra

Baromfiból közel 134 millió darabot vágtak 2026 első fél évében, 17,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 417 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) közel 313 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 86 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 114,6 milliót vágtak, vagyis 13,4 százalékkal többet, mint 2025. január–júniusban. Vágókacsából 13,9 milliót (+78 százalék), libából 914 ezer darabot (+5,2 százalék) vágtak idén az első fél évben. Pulykából 2,8 millió darab került a vágóhidakra, 8,4 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 10,4, a pulykáé 2,1 százalék volt.

A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 33,2 millió darab volt 2025. december 1-jén, ami közel 3,8 millióval több (+12,9 százalék), mint az egy évvel korábbi érték.