A mezőgazdasági árupiacok helyzetéről – hogyan lehet a legjobban megbirkózni a sokkhatásokkal

Mivel az élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelem értéke 2000 óta ötszörösére, mintegy 2 billió dollárra nőtt, és egyre több ország integrálódik a kereskedelmi hálózatokba, globális probléma a sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességük megerősítése. A támogató szakpolitikai keretek kidolgozása, amelyek nemzetközi együttműködést igényelnek, kimutathatóan pozitív hatással van a sokkhatások ár- és éhínségkövetkezményeinek enyhítésére – derül ki a Mezőgazdasági Árupiacok Állapotáról (SOCO) 2026 című kiadvány új kiadásában bemutatott kutatásból. A COVID-19 világjárvány idején alkalmazott kevesebb és rövidebb ideig tartó exportkorlátozás például a globálisan kereskedett kalóriák mindössze 8 százalékát érintette, szemben a 2007-08-as időszak 16 százalékával, amikor a sokkhatások együttesen az élelmiszerárak meredek emelkedését idézték elő.

„Minden ország profitálhat az erősebb nemzetközi együttműködésből”

A SOCO 2026 azt vizsgálja, hogy a globális élelmiszer- és mezőgazdasági piacok hogyan képesek elnyelni a zavarokat és helyreállítani a piaci egyensúlyt a katasztrófáktól vagy szélsőséges időjárási eseményektől kezdve a társadalmi-gazdasági válságokon és konfliktusokon át a biológiai és technológiai eseményekig terjedő sokkhatások után. A kereskedelem – mivel lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek gyors eljussanak oda, ahol hirtelen szükség lehet tájuk – kritikus fontosságú, és a jelentés elemzi, hogy a kereskedelmi hálózatok jellemzői, intenzitása és politikai környezete hogyan erősítheti az éhínség kezelésében és a piaci stabilitás helyreállításában való képességét.

„Minden ország profitálhat az erősebb nemzetközi együttműködésből, a jól működő és integrált kereskedelmi hálózatokból, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszerbe vetett nagyobb bizalomból” – írta a jelentés előszavában Qu Dongyu, az FAO főigazgatója. „Ezzel szemben minden ország veszít a széttöredezettségből, a bizonytalanságból és a hanyatló együttműködésből” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez különösen igaz a világ legszegényebbjeire.

A jelentés bemutatására szolgáló rendezvényen kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen részt vett Bende Krisztina, Svájc állandó képviselője és az FAO Árupiaci Problémákkal Foglalkozó Bizottságának elnöke, Bassam Rady, Egyiptom állandó képviselője az FAO-nál, Emma Hatcher, Ausztrália állandó képviselő-helyettesei az FAO-nál, valamint Boubaker Ben-Belhassen, az FAO Piacok és Kereskedelmi Osztályának igazgatója. Az eseményt Maximo Torero, az FAO vezető közgazdásza zárta.

A SOCO 2026 főbb üzenetei

• A globális élelmiszer- és mezőgazdasági piacok számos sokkhatásnak vannak kitéve, beleértve a szélsőséges időjárási eseményeket, a gazdasági és pénzügyi zavarokat, a geopolitikai feszültségeket és konfliktusokat, a világjárványokat és az energiaár-ingadozásokat, és ezek a zavarok rendszerszintűek lehetnek.

• A kereskedelmi hálózaton belüli jobb összeköttetés erősíti a pufferkapacitásokat a sokkhatásokkal szemben – azok az országok, amelyek több kereskedelmi partnertől tudnak élelmiszert beszerezni, általában ellenállóbbak a sokkhatásokkal szemben.

• Amikor a nagyobb termelők exportkorlátozásokat vezetnek be hazai piacaik védelme érdekében, az instabilitást átviszik a globális piacokra, és hozzájárulnak a fokozott élelmiszer-bizonytalansághoz világszerte.

• Sokkhatást követően a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli exportvolumenek jelentősen csökkennek, a hatások hat hónapon belül elmúlnak.

• A sokkhatások által kiváltott élelmiszerárak emelkedése tartós hatással lehet, és nem követi azokat lefelé irányuló ármozgás.

• Az élelmiszerkészletek a reziliencia stratégiák szerves részét képezik. Míg a hazai árak stabilizálása érdekében a nagy pufferkészletek fenntartása rendkívül költségesnek és költségvetési szempontból fenntarthatatlannak bizonyult, a rászorulókat és kiszolgáltatottakat célzó szociális védelmi hálókba integrált kisebb sürgősségi élelmiszertartalékok hatékonyan kezelhetik az élelmiszer-bizonytalanságot a piacok torzítása nélkül.

Új bizonyítékok

A SOCO 2026 jelentés számos, eredeti kutatáson alapuló megállapítást mutat be, amelyek rávilágítanak az élelmiszerpiacokkal kapcsolatos sokkreakció-dinamika viszonylag kevéssé kutatott területére.

Figyelemre méltó, hogy ezek a megállapítások a globális élelmiszer-kereskedelem viszonylag ellenálló képességét mutatják, jellemzően hónapokon belül alkalmazkodik a sokkhatásokhoz. Ez a rugalmasság nemcsak a globális piacok és a kereskedelem szerkezetétől függ, hanem a politikai döntésektől is.
Mindazonáltal ez a kiigazítás széles körű élelmiszerár-ingadozásokkal jár, amelyek tartósak lehetnek, és élelmezésbiztonsági kockázatokat jelenthetnek, különösen az alacsony jövedelmű nettó élelmiszer-importőr országok számára.

A búzapiacok normalizálódnak a leggyorsabban 

A globalizált piacok azt jelentik, hogy a nagyobb sokkhatások jelentős hatást gyakorolnak a hazai piacokra. A jelentés elemezte a búza, a kukorica és a rizs világpiaci árait befolyásoló időjárási sokkok átlagos sebességét és nagyságát, amelyekkel átterjednek a helyi piacokra. Bár az egyes tényezők változhatnak, a búzapiacok normalizálódnak a leggyorsabban, míg a rizs esetében a zavarok hosszabb ideig tartanak, és az áringadozások nagyobbak, ami a globális rizspiac alacsony kereskedelmi intenzitását tükrözi. Azok az országok, amelyek nagymértékben támaszkodnak korlátozott számú exportőrre, fokozott kockázatokkal néznek szembe, és különösen sebezhetőek. Egy, a világ összes országából származó havi kereskedelmi adatokon alapuló, 2007–2024 közötti időszakra vonatkozó tanulmány megállapította, hogy egy élelmiszer-importőr ország esetében a sokkhatások mérsékléséhez vezethet, ha számos kereskedelmi kapcsolattal rendelkező exportőrökhöz – például kereskedelmi központokhoz – kapcsolódik.

Figyelemre méltó, és az FAO folyamatos támogatásának köszönhetően az országok kevesebb és rövidebb ideig vezettek be exportkorlátozást az élelmiszer-árukra a COVID-19 világjárvány alatt, jelentősen enyhítve az élelmiszer-bizonytalanság kockázatait.

Mivel a globális élelmiszerpiacokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a geopolitikai feszültségek, konfliktusok és időjárási szélsőségek miatt, a nemzetközi együttműködés és a szakpolitikai koordináció hozzájárulhat a kereskedelem gyors alkalmazkodásához és korlátozhatja az élelmiszerárak emelkedésének előfordulását, erősítve az ellenálló képességet – jegyzi meg a jelentés.

Szerző: fao.org/newsroom