TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 69.683,26 Ft (tonna)
Napraforgómag: 218.023,34 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 74.086,97 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 63.417,87 Ft (tonna)
Repcemag: 184.878,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 199.544,54 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 355,37
USD: 313,02
CHF: 385,68
GBP: 412,97
Hirdetés
Kockázatkezelési workshop az AKI-ban

Kockázatkezelési workshop az AKI-ban

Hírek - 2026.06.25

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer tapasztalataival foglalkozó éves workshopját 2026. június 23-án rendezte meg az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A személyes részvétellel tartott rendezvényen közel 50 szakember vett részt – adta hírül honlapján az intézet.

Az AKI munkatársai mellett az eseményen többek között az agrárkár-enyhítési, a díjtámogatott biztosítási, az országos jégkármérséklő és a krízisbiztosítási rendszer működtetésében meghatározó szerepet betöltő intézmények, így az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM), a Magyar Államkincstár (MÁK), a biztosítók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a kormányhivatalok illetékes kollégái voltak jelen.

Szakmai beszámolók

A rendezvény célja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) 2025. évi működésének értékelése, a 2026. évi eddigi tapasztalatok áttekintése és a jövőbeni működés lehetséges irányainak megvitatása volt.

A workshopon dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatójának köszöntője után szakmai beszámolók hangzottak el dr. Lámfalusi Ibolya és dr. Szili Viktor, az AKI munkatársai, valamint Kocsis Áron, NAK Jéger igazgató előadásában a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyes pilléreinek 2025. évi eredményeiről. Ezt követően Iván Szabolcs, a MÁK munkatársa a kárbejelentések 2026. évi aktuális helyzetét ismertette.

A kárenyhítő juttatás 46,4 milliárd forintos összege megközelítette az eddigi legmagasabb, 2020. évi kifizetést

A károk 2025-ben is jelentősnek bizonyultak, a kárenyhítő juttatás 46,4 milliárd forintos összege megközelítette az eddigi legmagasabb, 2020. évi kifizetést. Jelentős forrást, 37,4 milliárd forintot fordítottak az aszály okozta károk térítésére, de a tavaszi fagykár is számottevő veszteségeket okozott, melyek mérséklésére 8,4 milliárd forint értékben folyósítottak kárenyhítő juttatást. A biztosítók 12,2 milliárd forint kártérítésének fele ugyancsak az aszálykárokat térítette, jégesőkárra 3,4, viharkárra 2,3 milliárd forintot fizettek ki. Az országos jégkármérséklő rendszerre a csapadékszegény 2025. évben kevesebb alkalommal volt szükség, a bekapcsolási napok száma mindössze 64 volt, és a bekapcsolás időtartama is mérséklődött 43,7 százalékkal az előző évhez képest. A krízisbiztosítási rendszerben 2025-ben a 2024. évi veszteségekhez kapcsolódóan összesen 1,5 milliárd forint kompenzációt fizettek ki, nagy arányban baromfitartók részére. A 2026. évi kárbejelentések számottevő veszteségeket vetítenek előre. A korábbi gyakorlattól eltérően a rendkívül száraz tavaszi időjárás már az őszi vetésű kultúrákban is komoly károkat okozott.

A kockázatkezelési rendszer jövőbeli irányairól

A program második részében a kockázatkezelési rendszer jövőbeli irányairól folyt eszmecsere, amelyet dr. Goda Pál moderált. Vitaindító előadásában Szentirmay Zoltán, az AÉM főosztályvezetője a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit vázolta fel. Ezt követően dr. Goda Pál, dr. Kránitz Lívia és dr. Lámfalusi Ibolya, az AKI munkatársai a termelői alkalmazkodás kockázat-megelőzésben betöltött kulcsszerepére hívták fel a figyelmet, és néhány nemzetközi jó példát mutattak be a szemléletváltás ösztönzésére.

Az alkalmazkodás kulcsa a kutatások erősítése és a tudásátadás

A prezentációkat követően a résztvevők hozzászólhattak, megoszthatták észrevételeiket. A vélemények megoszlottak abban a kérdésben, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert inkább a magasabb kártérítési szintek irányába célszerű-e fejleszteni akár a termelői befizetések növelése mellett, vagy éppen ellenkezőleg, az alacsonyabb kártérítési szintek ösztönöznék jobban a gazdálkodókat a kockázatmegelőzésre. Ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy az alkalmazkodás kulcsa a kutatások erősítése és a tudásátadás, így ezen a területen további előrelépésre van szükség.

A szakmai találkozó jelentősége

A téma aktualitására tekintettel a tervek szerint az év második felében hasonló tematikájú esemény megrendezésére kerül sor. A szakmai találkozó jelentősége abban rejlik, hogy lehetőséget biztosít az agrárirányítás, a hatóságok, az érdekképviseletek, a biztosítók és a kutatóintézetek számára, hogy közösen áttekintsék a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működését, és eszmecserét folytassanak a felhalmozott ismeretek és tapasztalatok szintetizálásáról.

Címkék: aki
Friss hírek
Kiemelt hírek