FAO Élelmiszer-kilátások: A globális élelmiszerpiaci trendek növekvő geopolitikai és időjárási kockázatokkal néznek szembe

A búza, a durva szemek és a rizs világméretű terméshozama a következő évben várhatóan csökkenni fog a rekordszintről, de továbbra is magas marad, a kínálatot pedig a bőséges készletek támogatják majd az FAO új Élelmiszer-kilátásai szerint.

„a kockázatok egyre nőnek”

A félévente megjelenő kiadvány frissített piaci értékeléseket és előrejelzéseket tartalmaz a főbb élelmiszeripari termékek, köztük a gabonafélék, az olajnövények, a cukor, a hús, a tejtermékek és a halászati ​​termékek termelésére, felhasználására, kereskedelmére és készleteire vonatkozóan. Az új kiadás további betekintést nyújt az alternatív üzemanyagok és a tiszta energiára vonatkozó szabályozások következményeibe a nemzetközi tengeri szállításban, a cukorárak és az energiatermékek közötti, az etanol által közvetített összefüggésekbe, a műtrágyapiacokba és a globális élelmiszerimport-számlába.

„Az agrár-élelmiszeripari rendszerek termelési szinten robusztusnak tűnnek, de a kockázatok egyre nőnek, és sokuk gyors és kedvezőtlen hatással lehet a globális kínálatra és hozzáférésre” – mondta Maximo Torero, az FAO vezető közgazdásza. „Fokoznunk kell az ellenálló képességet azáltal, hogy nyitva tartjuk a kereskedelmi forgalmat és a kínálati lánc működését, miközben felkészülünk a helyi időjárási sokkokra.”

A globális gabonatermelés várhatóan 2026-ban az előző évhez képest 2,0 százalékkal, 2982 millió tonnára csökken, míg a felhasználás várhatóan tovább növekszik, az emberi fogyasztásra szánt kibocsátás 1,0 százalékos növekedésével. Az alacsony jövedelmű élelmiszerhiányos országokban az egy főre jutó gabonafogyasztás várhatóan marginálisan, 0,4 százalékkal csökken.

Az árucikk-elemzések legfontosabb megállapításai a következők:

• A 2026/27-es globális búzatermelés várhatóan 3,8 százalékkal, 810,9 millió tonnára csökken, a főbb exportáló országok és régiók, nevezetesen Ausztrália, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kisebb terméshozama miatt, ahol jelenleg 21,3 százalékos csökkenés várható.

 • A világ durva szemű gabonatermelése a következő évben várhatóan 1,2 százalékkal, 1619 millió tonnára csökken az észak-amerikai alacsonyabb vetés- és hozamok miatt, miközben Dél-Amerikában a kilátások erősnek tűnnek, különösen az argentin kukorica esetében.

• A globális szójababtermelés várhatóan 2025/26-ban új rekordot fog felállítani, 432,3 millió tonnát, mivel a Brazíliában és az Orosz Föderációban folytatódó növekedés valószínűleg bőven ellensúlyozza az Argentínában, Indiában és Észak-Amerikában várható csökkenést.

• A globális hústermelés várhatóan 1,0 százalékkal, 391,3 millió tonnára emelkedik, a baromfitermelés 2,5 százalékkal emelkedik, míg a szarvasmarha-termelés várhatóan csökken.

• A globális növényi olajfogyasztás várhatóan meghaladja a termelést 2025/26-ban, ami szigorúbb piaci feltételeket eredményez, és véget vet a készletek csökkenésének, immár harmadik egymást követő szezonban.

• A globális halászati ​​és akvakultúra-termelés várhatóan 1,0 százalékkal, 200,5 millió tonnára bővül 2026-ban, az akvakultúra-termelés 2,9 százalékkal fog emelkedni, élükön a garnélarák, a lazac és a ponty fogásával – még akkor is, ha a halászat 1,1 százalékkal csökken, nagyrészt a fontos észak-atlanti állományok, köztük a makréla, a hering és esetleg a tőkehal, valamint a perui szardella kvótacsökkentése miatt.

Különös hangsúly a hajózási üzemanyagokon és a fejlődő kis szigetállamokban (SIDS), a bioüzemanyag-dinamikán és a műtrágyapiacokon

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet átállása az alternatív üzemanyagok és energiaforrások használatára kulcsfontosságú lehet a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátási célok elérésében, de fontos következményekkel járhat az agrár-élelmiszeripari piacokra is, különösen a kis szigetfejlődő államokban (SIDS) –  áll a Food Outlook ezen számának egy külön fejezetében.

A kiadvány azt is megvizsgálja, hogyan alakult az etanol és a cukorárak közötti kapcsolat 2012 óta, megállapítva, hogy míg a rövid távú kiigazításokat a betakarítási ciklusok, a feldolgozó-kapacitás és a szerződések korlátozzák, a termelés és a készletek fokozatosabban reagálnak a várható jövedelmezőségre.

Egy másik fejezet a műtrágyapiaci trendeket vizsgálja, dokumentálva a globális műtrágya-kereskedelem volumenének 20-25 százalékos csökkenését 2026 januárja és áprilisa között az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Bár az utóbbi időben némileg enyhültek az emelkedő árak, továbbra is aggodalmak merülnek fel a következő 2026/27-es mezőgazdasági szezonnal kapcsolatban, mivel a kulcsfontosságú piacokon, például Európában és Észak-Amerikában megrekedt a vásárlás, különösen a nitrogén és a foszfát esetében. A piaci körülmények továbbra is rendkívül érzékenyek a Hormuzi-szoroson áthaladó tranzitot érintő fejleményekre.

Élelmiszerimport-számlák

Az Élelmiszer-kilátások című kiadvány bemutatja az FAO frissített becslését a 2025-ös globális élelmiszerimport-számláról (FIB), amely a becslések szerint 7,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és elérte az új rekordot, a 2,22 billió USD-t.

A globális élelmiszerimport-számlák növekedése a gabonafélék, a cukor és az olajos magvak importköltségeinek csökkenése ellenére következett be, és a magasabb értékű termékek – nevezetesen a kávé, a kakaó és a fűszerek, az állati termékek, a hal, valamint a gyümölcsök és zöldségek – árának jelentős emelkedése okozta. Ezeket elsősorban a magas jövedelmű országok importálják.

A fejlett országok élelmiszer-importkiadásai, amelyek a teljes kiadások több mint kétharmadát tették ki, 9,3 százalékkal nőttek, szemben a felső-közepes jövedelmű országok 4,0 százalékával, az alsó-közepes jövedelmű országok 7,9 százalékával és az alacsony jövedelmű országok 6,7 százalékával.
Az FAO korábbi elemzése kimutatta, hogy magas geopolitikai kockázat mellett az élelmiszer-importköltségek reakciója egy adott olajár-sokkra csaknem kétszer akkora lehet, mint normál körülmények között. A bizonytalanság, a kockázati prémiumok, a biztosítási költségek és a logisztikai súrlódások erősítik az energiasokkok élelmiszer-importköltségekre való áthárulását.

Forrás: fao.org/newsroom, Fotó: ©FAO