Talajmonitoring: Az Európai Parlament új uniós jogszabályt fogadott el, amely nagyobb támogatást nyújt a gazdálkodóknak
Hírek - 2025.10.25
Az Európai Parlament október 23-án elfogadta az ideiglenes politikai megállapodást a Bizottság talajmonitoringról szóló törvényjavaslatáról. Az átfogó cél az, hogy 2050-re egészséges európai talajok legyenek, összhangban az EU „nulla szennyezés” célkitűzésével. Az új törvény biztosítani fogja a talaj monitorozását minden uniós országban, és a gazdálkodók jobb támogatást kapnak a talaj egészségének és ellenálló képességének javításához.
A becslések szerint az európai talajok 60-70%-a egészségtelen az urbanizáció, az alacsony föld-újrahasznosítási arány, a mezőgazdasági gyakorlatok intenzívebbé válása és az éghajlatváltozás miatt. A leromlott talajok az éghajlati és biológiai sokféleségi válság fő okozói, és csökkentik a kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását. A Bizottság szerint ez az EU-nak legalább évi 50 milliárd euróba kerül.
Az EU talajainak monitorozása és értékelése
Az új törvény értelmében a tagállamoknak közös talajdeszkriptorok – amelyek minden talajtípus esetében a talajegészség fizikai, kémiai és biológiai aspektusait jellemzik – és a mintavételi pontokra vonatkozó uniós módszertan segítségével kell nyomon követniük és értékelniük a talaj egészségét területükön. Az egyszerűség kedvéért a tagállamok szabadon építhetnek nemzeti talajmegfigyelési kampányokra vagy más, azzal egyenértékű módszerekre. A Bizottság a jelenlegi uniós talajmintavételi programjának, a LUCAS Soils-nak a megerősítésével fogja támogatni a tagállamokat. Emellett testreszabott pénzügyi és technikai támogatást is nyújt majd.
A talajromlás különböző szintjeinek és a helyi körülményeknek a figyelembevétele érdekében a nemzeti kormányok nem kötelező érvényű, fenntartható célokat fognak meghatározni minden egyes talajleíróra vonatkozóan, összhangban a talajegészség javításának átfogó célkitűzésével.
Nincsenek új kötelezettségek a gazdálkodók számára
A gazdálkodók és erdészek védelme érdekében az elfogadott irányelv nem ró új kötelezettségeket a földtulajdonosokra vagy a földgazdálkodókra. Ehelyett arra kötelezi az uniós országokat, hogy segítsék őket a talaj egészségének és ellenálló képességének javításában – a talaj azon képességében, hogy továbbra is betöltse fontos szerepét az ökoszisztémában. A támogató intézkedések magukban foglalhatják a független tanácsadást, a képzési tevékenységeket és a kapacitásépítést, valamint a kutatás és az innováció előmozdítását, és a talaj ellenálló képességének előnyeivel kapcsolatos tudatosság növelését célzó intézkedéseket. A tagállamoknak rendszeresen értékelniük kell a talaj egészségének és ellenálló képességének javításával járó pénzügyi költségeket is a gazdálkodók és erdészek számára.
Szennyezett talajok
A törvény előírja a tagállamok számára, hogy a hatálybalépésétől számított 10 éven belül nyilvános listát készítsenek a potenciálisan szennyezett helyszínekről, és foglalkozzanak az emberi egészséget és a környezetet fenyegető elfogadhatatlan kockázatokkal.
Végül, a törvény hatálybalépését követő 18 hónapon belül indikatív megfigyelési listát készítenek azokról az újonnan megjelenő anyagokról, amelyek jelentős kockázatot jelenthetnek a talaj egészségére, az emberi egészségre vagy a környezetre, és amelyekhez adatokra van szükség. Ez a lista tartalmazza majd a releváns PFAS-okat (per- és polifluoralkil anyagokat, más néven „örökké tartós vegyi anyagokat”) és növényvédő szereket.
„Egészséges talaj nélkül nincs jövő”
A szavazás után Martin Hojsík (Renew, Szlovákia) jelentéstevő a következőket mondta: „Egészséges talaj nélkül nincs jövő, állapotának ismerete nélkül nem tudjuk megvédeni. Nagyon örülök, hogy végre minden tagállam jobban megismeri talaja egészségi állapotát, és a gazdálkodók segítséget kapnak annak védelmében és javításában.”
Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba. Ettől a naptól kezdve az uniós országoknak három évük lesz a megfelelésre.
Forrás: europarl.europa.eu
Címkék: talaj, termőtalaj
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
Károsítók a szántóföldön (3. rész) – Április vége-május eleje
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca ...
Növényvédelem a HORSCH ajánlásával
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Kezünkben a zsupszkulcs – Dimenzióváltásra felkészülni!
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
2026. május 1-jén megkezdődik az EU–Mercosur megállapodás ...
