Fejlődik a Körös-Maros Nemzeti Park kezelési infrastruktúrája
Hírek - 2025.08.27
Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén, amelyhez a most induló Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz egyik projektje is hozzájárul. Az uniós forrás által 875 millió forint fordítható a legeltetéses állattartás infrastrukturális feltételeinek javítása mellett a talajkímélő művelés feltételrendszerének megteremtésére és a legeltetés téli takarmányszükségletének előállítását szolgáló munkagéppark korszerűsítésére – tájékoztatott Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a keddi projektnyitó eseményen, Szarvason.
Rácz András ismertette, hogy a KEHOP Plusz programnak köszönhetően 2021-2027 közötti időszakban a Körös‑Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5 kiemelt projektre nyert el támogatást, amelyek költségkerete meghaladja a 4 milliárd forintot. A források nagyobb hányadával, 3,6 milliárd forinttal a mezőgazdasági művelés eszközrendszerével végzett hosszú távú és hatékony természetvédelmi kezelés infrastruktúráját fejlesztik, míg a fennmaradó részből egyes leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására nyílik lehetőség.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legfontosabb feladata az élőhelyek rehabilitációja, ezért füves és vizes élőhelyek helyreállítására került sor az elmúlt másfél évtizedben. Ezeknek a területeknek a fenntartása, hosszú távú megőrzése alapvetően a legeltetéstől függ, ezért folyamatosan növelik a legeltetett állatok számát. Ezt támogatja a most induló „A természetvédelmi célú területkezelésekhez szükséges erő- és munkagépek beszerzése” című projekt is – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette, hogy a nemzeti park jelenlegi, magas genetikai értékű őshonos legeltetett állatállományát 2700 magyar szürkemarha, 300 magyar házi bivaly, valamint 1000 cigája juh és racka juh képezi. Az Igazgatóság a projekt célterületén 16 pusztarészen végez legeltetést, melynek megvalósítása 18 nyári és 3 téli tartási hely igénybe vételével, üzemeltetésével történik. A téli időszakban a tenyészállomány mellett 400-420 szürkemarha-borjúról, 65-65 bivalyborjúról és 280-300 bárányról gondoskodik.
A nemzeti park mind a négy tájegységén folyik területkezelés, mely magában foglalja az állatállomány téli takarmányának és alomanyagának előállítását is. Mind a takarmány széna, mind pedig az alomszalma betakarítása, majd a téli tartási helyen belüli mozgatása gépszükséglettel jár. A cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének visszaszorításához, az állatok szakaszolt legeltetése után szükség szerint szárzúzás is alkalmazandó, melyhez szintén gépi erő szükséges – közölte.
Kitért arra is, hogy a kezelési infrastruktúra fejlesztése érdekében az előző pályázati időszakokban országszerte 38 projekt valósult meg 15,7 milliárd forint értékben. Ebben a KEHOP Plusz időszakban további 15 projekt fogja szolgálni 15 milliárd forint értékben a természetvédelmi kezeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzését és a korábbi időszakból kimaradt épületek fejlesztését. Az igazgatóságok a vagyonkezelésükben lévő területek kezelési fenntartásához szükséges infrastruktúrát kialakítják és az állami vagyonelemeket gyarapítják, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat meg tudják őrizni és kiteljesítsék az egész társadalom számára.
Forrás: AM Sajtóiroda, Fotó: Pelsőczy Csaba
Címkék: Körös‑Maros Nemzeti Park, biológiai sokféleség
A tápkultivátor a profik eszköze!
Új működési rend lép életbe az Országos Jégkármérséklő ...
Több vármegyében is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Ízek, illatok, harmónia: Így hozhatod létre a saját ...
A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak ...
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
