Az európai erdők szén-dioxid-elnyelése csökken: megfordíthatjuk a trendet?

A Közös Kutatóközpont vezetésével a Nature folyóiratban megjelent cikk részletesen ismerteti az erdők szén-dioxid-elnyelésének csökkenését és annak okait. A cikk kutatási prioritásokat határoz meg az erdők monitorozása és modellezése terén, valamint rámutat a jobb erdőgazdálkodás szükségességére az erdők szén-dioxid-elnyelésének és ellenálló képességének jobb megértése érdekében, és iránymutatást ad a létfontosságú erőforrás védelmét célzó politikához.

Zsugorodó szén-dioxid-elnyelő: okok és következmények  

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által 2024-ben közzétett uniós üvegházhatású gázleltár szerint az erdők átlagos szén-dioxid-elnyelése 2020 és 2022 között mintegy 27%-kal csökkent a 2010 és 2014 közötti átlagos szén-dioxid-elnyeléshez képest. Az új, 2025-ös uniós leltár még rosszabb képet fest, a szén-dioxid-elnyelési arány sokkal erőteljesebb csökkenésével ebben az időszakban.    

A szén-dioxid-elnyelés csökkenésének több oka is van. Megnőtt a fák kivágása. A klímaváltozás miatt gyakoribbak a hőhullámok és az aszályok, ami csökkenti a fák növekedését. A klímaváltozás a zavaró események, például a rovarok megjelenésének, a bozóttüzek és a fák pusztulásának gyakoriságát is növeli, amelyek egyes területeken gyakoribbá és súlyosabbá váltak. 

A kutatás a szénmegkötés csökkenésének mozgatórugóit vizsgálja, és a hatásuk csökkentésének leghatékonyabb módjait keresi. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése továbbra is a legfontosabb stratégia az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Fontos azonban az is, hogy módosítsuk a fakitermelési rendszereket, és újragondoljuk az erdőgazdálkodást, hogy azok ellenállóbbak legyenek az éghajlatváltozással és az időjárási szélsőségekkel szemben. Továbbá a szénkészletekkel és az erdők egészségével kapcsolatos jobb és időszerűbb adatok elengedhetetlenek az aggasztó tendencia megfordítását célzó politikák és gyakorlati intézkedések kidolgozásához.  

A tudásbeli hiányosságok kezelése  

A tanulmány számos tudásbeli hiányosságot azonosított az európai erdők monitorozásában és modellezésében. Két prioritás emelkedik ki: először is, sürgősen szükség van a szén-dioxid-áramlások pontosabb és időben történő mérésére a szén talaj, a növényzet és a légkör közötti mozgásának nyomon követésével; másodszor pedig, hogy finomítsuk az előrejelzéseket arról, hogy a szélsőséges időjárási események és a legrosszabb forgatókönyvek hogyan változtatják meg a szén-dioxid-elnyelést. E problémák kezelése elengedhetetlen egy átfogó, uniós szintű erdő- és szén-dioxid-elnyelési monitoring-rendszer kiépítéséhez. A tanulmányok számos jelentős hiányosságot emelnek ki, ahol további kutatásokra van szükség:  

Földmegfigyelés: A nagy felbontású műholdképek, a légi adatokkal és a földi megfigyelő hálózatokkal kombinálva elengedhetetlenek az EU erdőinek időben történő monitorozásához. Jelenleg számos uniós ország többnyire időszakos erdőfelmérésekre támaszkodik, amelyek nem elegendőek ahhoz, hogy lépést tartsanak az erdők egészségének gyors romlásával. Ezenkívül a meglévő erdei adatkészletek jobb hasznosítása érdekében nagyobb átláthatóságra és szabványosításra van szükség, valamint technikai fejlesztésekre a környezetre, a biomassza-készletek változásaira, az erdőgazdálkodásra és a fák pusztulására gyakorolt hatások felméréséhez. 

Erdők ellenálló képessége: Szükség van a biológiai sokféleség, az ellenálló képesség és az erdőgazdálkodás egymáshoz való kölcsönhatásának jobb megértésére. Egy átfogó biológiai sokféleség-megfigyelési keretrendszer kidolgozása, amely a földi adatok és a földmegfigyelés kombinációján alapul, segíthetne ezen tudásbeli hiányosságok áthidalásában. Ezen kölcsönhatások megértése viszont támogathatja a biológiai sokféleség szempontjából kedvező erdőgazdálkodást, figyelembe véve, hogy a vegyes fajú erdők jobban tolerálják a zavarokat és az éghajlati szélsőségeket, és nagyobb szén-dioxid-megkötő potenciállal rendelkeznek. 

Előrejelzés és előrejelzés: Az erdőgazdálkodással és a természetalapú éghajlati megoldásokkal kapcsolatos döntések nagy potenciállal rendelkeznek az erdők szén-dioxid-elnyelésének megőrzésére vagy akár növelésére. Azonban ezen megoldások lehetséges, nem szándékolt hosszú távú negatív hatásainak, például az erdőtelepítés helyi vízkészletekre gyakorolt hatásainak előrejelzése kulcsfontosságú az erdők jövőbeli ellenálló képességének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a növelése szempontjából.

Kiterjesztés: Az erdőnövekedést és a társadalmi-gazdasági modelleket integráló, folyamatban lévő kutatások kiterjesztése és fejlesztése világosabb betekintést nyújtana a politikai döntéshozóknak abba, hogy az erdők kitermelése és a kitermelt termékek hogyan befolyásolják az erdők szén-dioxid-elnyelését.  

Előretekintés: lehetséges intézkedések és eredmények  

A kutatás felvázolja azokat a lehetséges intézkedéseket az erdők monitorozása, modellezése és erdőgazdálkodása területén, amelyek megakadályozhatják az erdők szén-dioxid-megkötő képességének csökkenését.  

A tanulmány olyan integrált politikák kidolgozását szorgalmazza, amelyek mind az éghajlati, mind a környezeti célokat figyelembe veszik, és egy kutatási ütemtervet mutat be e politikai döntések irányításához. Az időben történő szabályozások és a fenntartható gyakorlatok ösztönzőinek párosításával az EU továbbra is visszafordíthatja erdeinek szén-dioxid-elnyelésének csökkenését, és megőrizheti várható hozzájárulásukat a klímasemlegességhez 2050-ig.  

Forrás:  joint-research-centre.ec.europa.eu, Kép: © Liang - stock.adobe.com 2025