Terjednek az idegenhonos halfajok Magyarországon - ebben a termálvizeknek is nagy szerepük van
Hírek - 2025.08.04
Különös szerepe lehet a termálvizeinknek – különösen Budapest gyógyfürdőinek és a Hévízi-tónak – a Magyarországon szaporodó idegenhonos halfajok elterjedésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói miközben frissítették a listát Magyarország természetes vizeiben előforduló idegenhonos halfajokról, érdekes előfordulási adatokra is felfigyeltek – adta hírül honlapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
A HUN-REN BLKI friss, Biological Invasions folyóiratban megjelent tanulmánya átfogó képet nyújt a Magyarországon eddig előfordult idegenhonos halfajokról, és bemutatja az utóbbi évtizedek aggasztó változásait. A kutatók emellett frissítették a hazai természetes vizekből eddig előkerült idegenhonos halfajok listáját, és részletesen elemezték, hogy honnan származnak ezek a fajok, mikor jelentek meg először, és hogyan terjedtek el az országban.
Az elmúlt 24 évben 89 új halfaj bukkant fel a hazai vizekben
Adatgyűjtésük alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj bukkant fel a hazai vizekben, így a területről már összesen 130 idegenhonos faj és hibrid ismert. A legtöbb új jövevény melegkedvelő, akváriumi díszhal, amelyeket gyakran a tulajdonosaik engednek szabadon – sokszor ugyan jó szándékkal, de súlyos ökológiai következményekkel. Ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.
Például a szúnyogirtó fogasponty
A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket. Ugyanakkor ezeken az élőhelyeken kifejlődhetnek a klímánkat jobban toleráló, hidegtűrőbb állományok, amelyek szétterjedve kolonizálhatják a környező víztesteket is. Jó példa erre a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva a környező vízterekben is stabil állományokat hozott létre.
Hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelent az őshonos vízi élővilágra
A kutatás arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás és az akváriumi halak szándékos szabadon engedése miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy ezek az idegen fajok nemcsak megjelennek, hanem tartósan meg is telepednek a természetes vizekben – mindez pedig hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelent az őshonos vízi élővilágra.
Fotó: Profimedia
Címkék: invazív, hal
Magyar Paradicsom Napja és Hajtatási Expo 2026 (június 2., ...
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Direktvetés Horsch gépekkel
A tápkultivátor a profik eszköze!
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
A prémium búza útja az egészségig – szakmai napnak adott otthont a ...
Hogyan tovább magyar búza?
A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak ...
20 év a magyar mezőgazdaság szolgálatában – Jubileumi ...
A vármegyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közelednek
