Szívügyük a mezőgazdaság – BASF-NAK kerekasztal a támogatásokról és a fenntarthatóságról

A BASF komoly szakmai grémiumot hívott össze a május 28-án Dunaharasztiban tartott rendezvényére, ahol a tapasztalt mezőgazdasági vállalkozók a NAK és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) képviselőivel, illetve egy Európai Parlamenti tanácsadóval beszélgettek az ágazat aktualitásairól, és célzottan a 2027 után induló, várhatóan jelentős módosításokat tartalmazó új európai uniós agrártámogatási ciklusról és a fenntarthatósági elvárások miatti kihívásokról. Emellett szó esett harmadik országokból érkező termékekkel kapcsolatos piaci nehézségekről vagy arról, hogy a sikeres gazdálkodók milyen válaszokat adtak az éghajlatváltozás miatt kialakult újabb gazdálkodási kihívásokra.

A magyar termelők a jövőben is a támogatásokra alapozva kívánnak gazdálkodni, így érthető módon a következő, 2027 utáni KAP ciklus támogatásainak allokálásáról zajlott a beszélgetés első szakasza. Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke elmondta: a kamara célja, hogy az új többéves pénzügyi alapban is biztosítsák a gazdálkodóik számára azt, hogy megfelelő támogatásban részesüljenek a hatékony és fenntartható gazdálkodás érdekében. A kerekasztal egyik fontos célja a NAK szemszögéből az volt, hogy feltérképezzék, melyek azok az aktuális gyakorlati kihívások, amelyek a gazdálkodók számára a legnagyobb megoldandó feladatokat jelentik.

Fenntarthatóság és a jövedelmezőség

„Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóság és a jövedelmezőség összekapcsolható, amihez az intenzitáson keresztül vezet az út. Vagyis ha minél magasabb hozamot tudunk egy-egy hektárról lehozni, az lehet a siker kulcsa” – a hatékony és sikeres gazdálkodásról már Hajnal Gábor beszélt. A BASF Hungária Kft. agrodivíziójának vezetője szerint ehhez az agrotechnikába beépített olyan megoldásokon keresztül vezethet az út, mint az általuk forgalmazott nitrogéninhibitorok, amelyek egyszerre tudnak hozzájárulni a környezeti hatás csökkentéséhez és a hozamok növeléséhez.

Az ágazatban most az gondolkodik helyesen, aki előrelátóan gondolkodik. Hajnal szerint fel kell készülni a változó üzleti, gazdasági, környezeti kihívások mellett az új támogatási rendszerre is, amelyben a fenntarthatósági vállalások szempontjai felértékelődnek. Az ma már világos, hogy a 2027 utáni új KAP-ban kiemelt szerepet kapnak, felértékelődnek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, ezért a BASF vezetője szerinte a termelőknek már most el kell kezdeniük az Agrár-ökológiai Program (AÖP) és az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) elemeinek gyakorlati alkalmazását, hogy a következő ciklusra felkészülten, saját gazdaságukra szabott megoldásokkal reagálhassanak az elvárásokra.

Csökkenő KAP költségvetés?

A rendezvény meghívott beszélgetőpartnerei között szerepelt Dr. Mezei Dávid, aki jelenleg európai parlamenti tanácsadó, korábban az agrártárca helyettes államtitkáraként illetve a Takarék Csoport agrártámogatási igazgatójaként is dolgozott. Az uniós szakember arra hívta figyelmet, hogy az elkövetkező években a közös uniós költségvetés bevételi oldalán nem várható bővülés, ugyanakkor a kiadási oldalon olyan új elemek jelentek meg, mint pl. a Covid járvány idején kibocsátott uniós kötvények törlesztése vagy a védelmi kiadások, amelyek jelentősen megterhelik a következő hét éves költségvetését. Ennek olyan következményei is lehetnek, hogy átstrukturálják a mezőgazdaságra fordítható keretet. Felmerült, hogy az agrárköltségvetést egy egységes, átfogó uniós költségvetési alapba integrálják, illetve az is, hogy a jelenlegi kétpilléres támogatási rendszert megszüntetik. Az új KAP kialakítása még korai szakaszában jár, az Európai Bizottság eddig csak egy irányelveket tartalmazó javaslatot terjesztett elő. A konkrét költségvetési számokat tartalmazó tervezet várhatóan 2025 júliusában jelenik majd meg. Az ágazat szereplői egyre inkább arra számítanak, hogy számszerű csökkenés következik be az új KAP költségvetésben.

Hatékonyabb felhasználás

A gazdák Európa-szerte egy egyszerűbb támogatási rendszert szeretnének, szakértők szerint a jelenlegi terveket látva ez nem fog megvalósulni, ugyanakkor jó hír, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnak a jövőben a források elosztásában.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az új rendszer új szemléletet kíván a források elosztásánál. Petőházi Tamás, aki a NAK Szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari országos osztályelnöke is egyben, elérkezettnek látja az időt, hogy az új Közös Agrárpolitika keretein belül a kevesebb rendelkezésre álló összeget a jelenleginél jobban, hatékonyabban használják fel a gazdálkodók. A GOSZ elnöke szerint értékteremtő munkára kellene támogatást adni.

A gazdák szemszögéből

A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő mezőgazdasági vállalkozók saját gazdálkodásukban felmerült ellentmondásokat, nehézségeket és sikereket osztották meg a közönséggel. Oláh Györgyi békésszentandrási termelő azt javasolta, hogy az import termékek esetében is szükség lenne azokra a tanúsítványokra, amit tőlük, magyar termelőktől megkövetelnek. Illetve igény fogalmazódott meg a termelők szélesebb körű védelmére is, hogy termelővédelmi mechanizmusok jelenjenek meg jogszabályi szinten. Jelenleg érvényben van már egy 30 napos fizetési határidő, ami védi a termelőket, de a beszélgetés során több gazdálkodó is kiemelte, hogy szükség lenne olyan intézkedésre, ami azt szabályozná, hogy a felvásárlók az átvételt követően ne élhessenek utólagos reklamációval.

Stabil felvevőpiac

A jelenlévő gazdálkodók – Zoványi György (Mezőfalva), Józsa Bence (Verseg) Szentirmay Tamás (Nagyigmánd) Dobrovics Péter (Dombegyháza) beszámoltak arról, milyen változtatásokat tettek a vetésszerkezetben annak érdekében, hogy a környezeti, klimatikus változások mellett is eredményesen gazdálkodjanak. A beszélgetés során szó volt arról is, hogy a vetésszerkezet átalakításánál érdemes figyelembe venni a piaci keresletet is, mert egy növénykultúra sikeres termesztéséhez szükséges a stabil felvevőpiac megléte is.

Ezt erősítette meg Józsa Bence versegi gazda is, aki a fenntartható gazdálkodás egyik fontos ökonómiai problémájára világított rá, mégpedig arra, hogy sok esetben a jövedelmezőséget a terméklánc végén, a felvásárlás során veszítik el a vállalkozók, különösen igaz ez a kisebb, alternatív kultúrák esetében, amelyeknek nem annyira biztos a felvevő piaca, mint pl. a klasszikusnak számító búza esetében.

Petőházi Tamás nosztalgia helyett tudatosságot javasol a gazdáknak. A GOSZ elnöke szerint fontos lenne, hogy a termelők átvilágítsák saját adottságaikat (termőhely, gépesítettség, anyagi stb.), és megtalálják, hogy miben jók és hatékonyak igazán.

Szerző: Tóth Krisztina