FAO: a H5N1 magas patogenitású madárinfluenza terjedése fokozott fellépést tesz szükségessé

Ezt üzente az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)  március 17-ei, a tagországoknak tartott tájékoztatója.

Összetett kihívások

Godfrey Magwenzi, a FAO főigazgató-helyettese példátlannak minősítette a betegség terjedését, amely „súlyos hatásokhoz vezet az országok élelmezésbiztonságára és élelmiszerellátására, beleértve az értékes táplálkozás, a vidéki munkahelyek és jövedelmek elvesztését, a helyi gazdaság megrázkódtatásait, és természetesen a fogyasztók költségeinek növekedését”.  

A madárinfluenza által támasztott összetett kihívások közé tartozik, hogy hogyan védjük meg a baromfitenyésztési rendszereket az élelmezésbiztonság és azon milliók táplálkozásának biztosítása érdekében, akik a baromfira támaszkodnak hús- és tojástermelésre. Magwenzi szerint a további kihívások a biológiai sokféleség, a megélhetés és a biztonságos kereskedelem védelme, valamint a társadalmi hatások megelőzése körül forognak.  

Összehangolt válaszra van szükség

Beth Bechdol, a FAO főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy ez egy határokon átnyúló kérdés, amely globális, összehangolt választ igényel. „A FAO több mint 20 éve a vírus elleni küzdelem élvonalában áll – támogatja a kormányokat a járványok észlelésében, megelőzésében és az azokra való reagálásban” – mondta. Ezen erőfeszítések megerősítése érdekében a FAO és az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) tíz évre szóló globális stratégiát indított a magas patogenitású madárinfluenza megelőzésére és ellenőrzésére.

Bechdol kiemelte a FAO szerepét a madárinfluenza és más potenciális világjárvány elleni küzdelemben, hangsúlyozva az erős állat-egészségügyi és állategészségügyi rendszer kapacitásának fontosságát minden országban. "Egy lánc csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszeme. Együttműködéssel csökkenthetjük a madárinfluenza hatását, és megóvhatjuk az állatok és az emberek egészségét – helyi és globális szinten" – mondta. 

Kihat az élelmezésbiztonságra

Az elmúlt négy évben jelentős változás következett be a madárinfluenzában a földrajzi elterjedtség tekintetében, az emlősökre való fokozott átterjedéssel és a házimadarak jelentős veszteségeivel, ami kihat az élelmezésbiztonságra és a baromfitermékek árának emelésére – mondták a képviselőknek. Nagyszámú vadon élő madár halt meg a betegségben, ami 2021 óta legalább 300 újonnan érintett vadon élő madárfajjal károsítja a biológiai sokféleséget.

A FAO felszólította az országokat, hogy tegyenek több intézkedést a madárinfluenza globális kihívásának kezelésére:​ 

• Javítsák a felügyeletet és a jelentéstételt
• A laboratóriumi kapacitás javítása
• Készenléti tervek és üzletmenet-folytonossági tervek kidolgozása és végrehajtása
• A kockázatkezelés előmozdítása a biológiai biztonságon keresztül
• Fontolják meg a vakcinázás lehetséges szerepét a kockázatcsökkentésben
• Erősítsék meg a járványra adott választ
• A regionális és nemzetközi együttműködés elősegítése
• Növeljék a tudatosságot

Bechdol kijelentette: „A FAO továbbra is teljes mértékben elkötelezett a globális megfigyelés, az információk megosztása, valamint az útmutatás és eszközök biztosítása mellett, hogy támogassák tagállamainkat e súlyos fenyegetés leküzdésében." Azt is hangsúlyozta, hogy a magánszektorral való partnerség létfontosságú. Az ágazatot a magas patogenitású madárinfluenza-megelőzés és -ellenőrzés kulcsfontosságú szereplőjeként jellemezte, amely kiemelt szerepet játszik a biztonságos és felelős értékláncok biztosításában, az új vakcinák és diagnosztikai technológiák fejlesztésében, valamint a jó minőségű állategészségügyi szolgáltatások biztosításában.

Finanszírozási javaslatok, felhívás

A találkozó része volt egy harmadik finanszírozási felhívás is a Világbank által szervezett Pandemic Fund kezdeményezéseire, amellyel a FAO több tucat projektet vezetett az elmúlt két évben.

A Pandemic Fund projektek célja a betegségek felügyeletének javítása, a korai figyelmeztető rendszerek fejlesztése, az egészségügyi infrastruktúra megerősítése, valamint a humán-, állat-, növény- és környezet-egészségügyi ágazatok közötti együttműködés előmozdítása. Az Alap célja, hogy további forrásokat vonzzon, ösztönözze az országok befektetéseinek növekedését, fokozza a partnerek közötti koordinációt, és platformként szolgáljon az érdekképviselethez.

Az ülésen többek között Indonézia és Szenegál állandó képviselői, valamint a Nemzetközi Baromfi Tanács, a Tojás Világszervezet és az Állategészségügy képviselői is részt vettek.

Forrás: fao.org