Hogyan telelnek őshonos halaink?
Hírek - 2025.02.12
Számos őshonos halfajnak adnak otthont a Körös-Maros Nemzeti Park tájainak folyói, tavai és egyéb vizes élőhelyei. A hideg téli napokat a különböző fajok más-más módon igyekeznek túlélni. A KMNP Igazgatóság honlapján a friss hírek, aktualitások között olvashatunk a témáról.
A halak más változó testhőmérsékletű gerinces állatfajokhoz (pl. békák, gőték, teknősök, gyíkok) hasonlóan a mi éghajlatunkon, a tél hideg időszakaiban nyugalmi állapotba kerülnek. A víz hőmérsékletének és oldott oxigéntartalmának csökkenésével arányosan lelassul légzésük, alig mozognak és táplálkoznak. Ezért, hogy túléljék a telet, a folyók, tavak, holtágak mélyebb mederrészeire úsznak, ahol gödröket, ún. vermeket keresnek maguknak. Ezért hívjuk a halak téli pihenését vermelésnek.
A halak vermeléskor az ősz folyamán felhalmozott tartalék zsírkészleteiket használják fel
Miért keresik a vizek legmélyebb rétegeit, hiszen mikor télen kinyitjuk a lakásunk bejárati ajtaját, a hideg levegő érezhetően alul áramlik be szobánkba? A lehűlő víz másként viselkedik. Ahogy +
A halak vermeléskor az életben maradáshoz az ősz folyamán felhalmozott tartalék zsírkészleteiket használják fel. Amennyiben nyugalmi állapotukat megzavarják, gyakran már nem lesz elegendő az energiájuk a téli túléléshez, vagy, ha kitelelnek is, legyengült állapotukban parazitákkal fertőződnek meg, s csökken szaporodási képességük.
Az utóbbi években tapasztalható éghajlatváltozás miatt gyakorta vannak Magyarországon is enyhe téli időszakok. Ilyenkor még a rendszeresen „téli álmot alvó” halfajok sem vermelnek el, hanem a teljes víztérben mozognak, táplálkoznak.
A pontyok néha teleléskor is táplálkoznak
A különböző őshonos halfajaink telelési szokásai között vannak különbségek, sőt egyes halfajok egyedei, állományai is különbözően viselkedhetnek adott élőhelyen, például folyó- vagy állóvízben. Az állóvizekben történő vermeléskor a növényevők, például a pontyok is a keményebb aljzatú, agyagos mederrészeket keresik, mert az iszap a kopoltyúlemezekre kerülve megzavarhatja a légzésüket. Ezen felül olyan vízszakaszt keresnek, ahol kedvezőek az áramlási viszonyok, hogy több oxigénhez juthassanak, s a képződött anyagcseretermékek elsodródhassanak. Mellúszóik mozgatásával ezt a folyamatot tovább erősítik. A pontyok néha teleléskor is táplálkoznak, leggyakrabban a melegebb, kora délutáni órákban. A keszegfélék a pontyokhoz hasonlóan telelnek, de nagyobb csapatokban vermelnek el. Egy-egy rajban általában azonos korosztályú és méretű egyedek csoportosulnak.
A harcsa akadós, mély gödrökben pihen tavaszig
Ragadozó halfajaink zöme más stratégiát folytat. Télen ugyan lecsökken az aktivitásuk, de mivel számukra a táplálék ekkor is rendelkezésre áll, nem vermelnek el, hanem követik a telelőhelyeikre húzódó keszegféléket. Tavaszig a közelükben maradnak, s szükség szerint vadásznak rájuk, hogy táplálékhoz jussanak. A süllő hasonlóan telel, de a csuka a dominánsabb ragadozó, ezért nehezen tűrik egymás közelségét, telelő területeik általában nem esnek egybe. A harcsa viszont +
A legtöbb halfaj a folyóvizekben a lassú sodrású szakaszokat keresi fel teleléskor, hogy a vízáramlással szemben minél kevesebb energiát használjanak el. Egyes, kifejezetten folyóvizekre jellemző halfajok télen is aktívak. Ilyen a márna, a paduc, a domolykó és a menyhal.
Forrás: kmnp.hu, Fotó: Tóth Tamás József
Címkék: őshonos, hal
A hortenzia gondozásának titkai - Hogyan varázsoljunk dús ...
Itthon csökkent, a világpiacon vegyesen alakult a ...
A cink szerepe a gyümölcsfák életében – Avagy az egyik elem, ...
Tízéves pécsi tartamvizsgálat - a mikrobiális készítmények ...
Az állatról az emberre terjedő zoonózisok
A búzatermesztés növényvédelmi fináléja
Talajfertőtlenítési megoldások a drótférgek ellen
Gombák kalászon, zászlóslevélen
Károsítók a szántóföldön (3. rész) – Április vége-május eleje
Elindult a vetés. Készüljünk fel a kukorica gyomirtására!
