Hogyan lehet felszabadítani a digitalizációban rejlő lehetőségeket a mezőgazdaságban?
Hírek - 2024.12.13
A magas költségek, a kormányzati támogatás, a pénzügyi forrás és az ismeretek hiánya – leginkább ezek a fő akadályozó tényezők, amelyek a digitális átállást hátráltatják az Európai Unió gazdaságaiban.
A kezdeti fellendülés után uniós szinten visszaesett a mezőgazdasági vállalkozások digitalizációja – ez derül ki abból a tanulmányból, amit az Európai Bizottság egyik vezetője ismertetett a Brüsszelben az európai mezőgazdaságról és élelmiszeriparról tartott háromnapos EU Agri-Food Days konferencián december 12-én.
A konferencia harmadik napján előadások és panelbeszélgetések keretében tekintették át, hogy jelenleg az EU-ban milyen szinten áll a digitális eszközök elfogadása a mezőgazdaságban, illetve melyek a digitális átállást akadályozó fő tényezők és kihívások.
Vitaindító előadásában Alessandra Zampieri, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának fenntartható erőforrásokért felelős igazgatója egy olyan tanulmány tanulságait osztotta meg a hallgatósággal, amelyet várhatóan 2025 első negyedévében publikálnak hivatalosan.
A tanulmány 9 európai ország mintegy 1400 gazdájának megkérdezésével készült, az adatfelvétel 2024 júniusa és szeptembere között történt. Az adatgyűjtésben magyar gazdákat is megkérdeztek, rajtuk kívül francia, német, ír, olasz, lengyel spanyol, görög és litván agrárvállalkozásokat faggattak. Farmméret és tevékenység tekintetében is vegyes volt a kép.
A válaszokból kiderült, az európai gazdák körében alacsony a digitális eszközök alkalmazásának aránya. A gazdák nem igazán értik a használat nettó előnyeit, így a digitális alkalmazások bevezetésében leginkább a kötelező szabályozások és előírások jelentik a fő motivációt. Jelentős akadály a digitalizáció terjedésében az is, hogy költséges a bevezetése, illetve az, hogy a gazdák nem elég képzettek annak használatához. A felmérés eredményei alapján a kisebb gazdaságok kevésbé készek a digitális technológia használatára, míg a nagyobbak könnyebben megteszik ezt.
A tanulmány fontos üzeneteket küld a szakpolitika alakítóinak és a döntéshozóknak. Ilyen többek között az, hogy nagyon fontos a keszségek, ismeretek fejlesztése, illetve feladatként fogalmazódott meg, hogy ehhez célzott támogatást kell nyújtani a gazdáknak, különösen az innovációra kevésbé fogékony kisebb termelőknek. Az edukációban pedig a jelenleginél komolyabb és aktívabb szerepet kell kapniuk a szaktanácsadói hálózatoknak.
Az állattenyésztő ágazatban a farmerek negyede semmiféle digitális technológiákat nem használ, a megkérdezettek 35-65 százaléka igénybe vesz valamiféle alkalmazást a takarmány nyilvántartásra, illetve elég sokan használnak kamerákat az istállók megfigyelésére. Alacsony az érdeklődés a növénytermesztésben a modernebb megoldások iránt, a digitalizáció aránya itt meglehetősen alacsony, a válaszadók 24 százaléka egyáltalán nem használ ilyen eszközöket. Kiderült az is, hogy aki használ is valamit, az többnyire csak egyetlen egyre szorítkozik, holott jóval több megoldás áll a rendelkezésre.
A gazdákon lévő egyre erősebb pénzügyi nyomás is az oka, hogy a kezdeti lendület után csökkent az érdeklődés a digitális technológiák alkalmazása iránt, ami azért is problémás, mert a digitalizáció hozzájárul a versenyhelyzet javításához, a piaci lehetőségek növeléséhez, a környezetvédelemhez, a gazdaságok szociális fenntarthatóságához, illetve növeli a vállalkozások ellenállóképességét.
Szerző: Tóth Krisztina
Címkék: digitalizáció
Amit tudni kell 2025-ben a pályázati támogatásokról!
Jövőkép és válaszút a hazai búzapiacon
A tavalyinál 26 százalékkal magasabb a tojás ára
25 éves a BiG X – egyedülálló kategória
Növénynemesítésünk jelene és jövője
Talajhigiénia, aszálykezelés a HORSCH gépeivel – Különféle ...
A hazai és az import szamóca ára is emelkedett
Tovább emelkedett a csirkehús ára
Erős, mint Sámson – A Samson sp15 szervestrágya-szóró
A napraforgó helyzet
