Együttélés vagy együtt létezés? Vadállatok a nagyvárosban

- A világ népességének csaknem 70 százaléka városokban él, ennek pedig következményei vannak. Élőhelyeket foglalunk el a természettől, a biodiverzitás pedig egyre nagyobb hatást gyakorol a városlakók életére, az ember-vadvilág konfliktusok mindenkit érintenek. Az egyetem harmadik missziós feladata, hogy ismereteinek, tudásának átadásával segítse ennek a konfliktusnak a megoldást, feloldását – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja. 

Kövér László, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusa, a rendezvény főszervezője szerint a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) rendezvénysorozat utolsó napján megrendezett konferencia célja maximálisan illeszkedik az MTÜ jelmondatához: tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában.  

- A társadalom, különösen a fiatalok meglehetősen eltávolodtak a természettől. Közben egyre nagyobb számban jelennek meg gerincesek és gerinctelenek a városokban, de az invazív, betelepülő fajok száma is emelkedőben van hazánkban. A tudomány feladata és a mi célunk is, hogy feloldjuk a tévhiteket, amelyek körülveszik ezeket az állatokat – tette hozzá Kövér László. 

Hazánk legnagyobb darázsfajával, az óriás tőrösdarázzsal Debrecenben több helyen is találkozhatunk. Mérete miatt riadalmat kelt, miközben teljesen veszélytelen. Váradi Zoltán, a Természettár vezetője szerint a félelmek feloldásában meghatározó a környezeti nevelés módja. Edukációval szépnek látható a viráglakó karolópók vagy éppen a farkaspók, de a nünüke is. 

- Ma már egyre többen igyekeznek beporzóbarát kerteket kialakítani és telepítenek rovarhoteleket, akár közterületre is. A nemszeretem gerinctelenek köré kialakuló pozitív kép megteremtésében sokat segített az Év Rovara-szavazás, de egyre közkedveltebbek a pókok is. Utóbbiak népszerűségének növekedésében sokat segített hazánkban a Vízipók-Csodapók vagy éppen a hollywoodi filmek, a Pókember, valamint a Harry Potter-sorozat Aragog-ja is. Ebből kifolyólag elmondható, hogy talán van még remény a csótányoknak, poloskáknak és csupasz csigáknak is – fejtette ki Váradi Zoltán. 

Magyarországon ötven őshonos és három invazív szúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog él. A hiedelmek ellenére azonban nem elsősorban ezek a szúnyogok hordozhatják, illetve terjesztik az olyan veszélyes betegségeket, mint a malária vagy éppen a nyugat-nílusi láz – hangzott el a konferencián. Klein Ágnes, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoport laborvezetője előadásában arról is beszélt, hogy a szúnyoginváziók megelőzése érdekében egyszerre van szükség a biológiai és a kémiai gyérítésre, valamint az egyéni védekezésre is. 

Az 1940-es években a vetési varjú még hasznos állatnak minősült Magyarországon. A mezőgazdasági termelésben bekövetkezett változások, a monokultúrás gazdálkodás, továbbá a varjak irtása a faj egyedszámának drasztikus, kilencven százalékos csökkenését eredményezte és azt, hogy a madarak a városba költöztek.  

- A nagyobb varjútelepek megbomlásával a városba települő madarak kisebb közösségeket alkotnak, hangosan és jelentős mennyiségű ürüléket hagynak maguk után. Hatástalanok ellenük a telepített riasztóeszközök, mivel értelmi képességük egy hétéves gyermekével vetekszik. Sok esetben a szántóföldeken sem a termesztett kultúra megszerzése a céljuk, meglepően korán azonosítják ugyanis a drótféregfertőzést – hangsúlyozta előadásban Solt Szabolcs. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fajmegőrzési Osztályának munkatársa hozzátette: a szigorúbb hulladékgazdálkodás, a varjúerdők kialakítása lehetőséget teremtene a madarak elcsábítására a problémás városrészből, de szükség van az otthoni madárnevelés szabályozására is, mivel a valóban agresszív varjak legtöbbször a kéznél nevelt egyedek közül kerül ki. A nagy vetési varjú-kolóniák megbontása pedig a csókák, az erdei fülesbaglyok és a gébicsek életközösségét is érintik. 

A hagyományteremtő szándékkal megrendezett szombati konferencián szó volt még emellett a fokozottan védett földikutyák városi megjelenéséről, az ökoszisztéma mérnök hód tevékenysége miatt fellépő diverz problémákról, azok megoldásairól, nem utolsó sorban pedig a hazai nagyragadozókról is holisztikus körképet kapott a fórumra ellátogató érdeklődő.

Forrás: DE. Sajtóközpont - ÉE