Kevesebb szarvasmarha, több sertés került a vágóhidakra

A hazai vágóhidak közel 332 ezer tonna sertéshúst és több mint 411 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024 első három negyedévében (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly) – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, november 27-én megjelent „Vágóhidak élőállat-vágása 2024. I.–IX. hónap” kiadványa. Amint a szerző, Fekete Géza kifejti, darabszámot tekintve 7,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 7 százalékkal több sertést és 8,8 százalékkal több baromfifélét vágtak 2024 első három negyedévében 2023. január–szeptemberhez képest. A baromfifélék csoportjában a pulykavágás 1 százalékkal, a kacsavágás jelentősen, 44 százalékkal erősödött ebben az időszakban, míg a libavágás 15 százalékkal csökkent.

Szarvasmarha – csökkenő állomány

Az AKI által üzemeltetett Agrárstatisztikai Információs Rendszer adatai alapján készült kiadvány szerint szarvasmarhából 61,5 ezer darabot vágtak le 2024 első három negyedévében, 7,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 31 ezer, hasított súlya 16 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 8,3, illetve 7,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3400 tonna felett alakult 2024. január–szeptemberben, míg a legmagasabb havi érték – az áprilisi – meghaladta a 4100 tonnát. A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt.

A KSH adatai alapján Magyarország a közel 44 ezer tonnás export mellett 16 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált 2024 első nyolc hónapjában. Az export volumene 1,4 százalékkal, míg az importé 11 százalékkal nőtt a 2023. I–VIII. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 56 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Németországból és Szlovákiából érkezett 2024. január–augusztusban, a behozatal közel 46 százaléka származott e három országból.

A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 863,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén. Az állomány 2023 júniusa óta 11 ezer darabbal csökkent, 2023 decembere óta kissé bővült (+1,6 ezer). A tehenek száma 406,6 ezer volt 2024. június 1-jén, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban (–16 700 darab).

Több sertés került a vágóhídra – bővült az anyakoca-állomány

A magyarországi vágóhidakon 3 millió 507 ezer sertést vágtak le 2024 első három negyedévében, 6,9 százalékkal többet (+229 ezer darab), mint a 2023. január–szeptemberi időszakban. A levágott állatok élősúlya összesen 412 ezer tonna, hasított súlya 332 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8,1 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét.

Az élő sertés kivitelének volumene közel 23 százalékkal bővült, míg az import gyakorlatilag változatlan szinten maradt 2024 I–VIII. hónapjában 2023 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom 7 százalékkal növekedett. Az export 23 ezer tonna, az import 47 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelhez viszonyítva kétszeres mértékű. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Albániába irányult a 2024. január–augusztusi időszakban.

A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,75 millió darab volt 2024. június 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága közel 200 ezer darabbal (+7,8 százalék) haladta meg a 2023. júniusi létszámot, míg a 2023. decemberit 137 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 162,4 ezer volt 2024 júniusában, az állomány egy év alatt 13,6 ezerrel bővült (+9,1 százalék).

Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – a 35 millió darabot megközelítő sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2024. január–augusztusi időszakban.

Kevesebb juhot, több baromfit vágtak

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 33,2 ezer volt 2024 első három negyedévében, ami 6 százalék feletti visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A KSH adatai szerint a juhállomány 918,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,7 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest (–0,4 százalék). Az anyajuhok száma 2024 júniusában 698 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.

Baromfiból 180 millió darabot vágtak 2024 első három negyedévében, 8,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 549,5 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 411,5 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 82 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 147,6 milliót vágtak, vagyis 5,2 százalékkal növekedett ez az érték a 2023. január–szeptemberihez viszonyítva. Vágókacsából 24,2 milliót (+44 százalék), libából 2,2 millió darabot (–14,8 százalék) vágtak idén az első három negyedévben. Pulykából 3,8 millió darab került a vágóhidakra, 1,1 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 13, a pulykáé 2 százalék volt. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya elérte a 32,3 milliót 2024. június 1-jén, ami 962 ezerrel haladta meg (+3,1 százalék) az egy évvel korábbi értéket.

Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) a 865 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Franciaország és Spanyolország a 2024. január–augusztusi időszakban. (A brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt) – áll az AKI-kiadványban.

Ábra alá: A hazai vágóhidak állatvágása, hasított súly (baromfi esetében vágott, tisztított súly), tonna