Mi már tudjuk, hogy mi a lisztharmat elleni védekezés 5 alapelve!

2016 tavaszán a BASF rendhagyó rendezvénnyel indította a szőlő növényvédelmi szezont. Partnereinkkel való együttműködésünk során mindig célunk, hogy rendezvényeinken az adott évjáratban várható kihívásokra koncentrálva adjunk a mindennapi munkában, a döntéshozatali folyamatokban hasznosítható, praktikus információkat. A korábbi évektől eltérően idén ezt nem egy konferencia, hanem egy tanácskozással egybekötött bemutató keretében tettük meg.

Alkalmat teremtettünk ezzel arra, hogy partnereink a tenyészidőszak egyik legkritikusabb időszakában konzultálhassanak szakértőinkkel többek között a korai lisztharmatfertőzésről és az optimális védekezési stratégiáról.

Arra törekedtünk, hogy fejlesztőmérnök kollégáink ne csak tanácsokkal, hanem a gyakorlatban használható módszerek bemutatásával is segítsék a szőlőtermesztők és növényvédelmi szakemberek munkáját. Mivel ehhez elengedhetetlen volt, hogy a lisztharmat első tüneteinek megjelenéséhez minél közelebbi időpontban járhassuk be együtt az ültetvényeket, különleges módon a rendezvényt pontos dátum nélkül hirdettük meg, és a fertőzés alakulását folyamatosan figyelve csak néhány nappal az esemény előtt véglegesítettük azt.

Nagy örömünkre szolgál, hogy így is szinte az ország valamennyi borvidékéről megtiszteltek bennünket részvételükkel szőlész-borász partnereink.
A Szekszárdi borvidéken idén április 4-én fakadt a szőlő. A meglehetősen magas hőmérsékletnek köszönhetően a fiatal hajtások néhány nap alatt fogékonnyá váltak a lisztharmatra. Mivel április 8-9-én teljesültek az aszkospóraszóródás környezeti körülményei, joggal számíthattunk arra, hogy a betegség tünetei minden eddiginél korábban megjelennek. Ugyan az ingadozó hőmérsékleti viszonyok közepette meglehetősen hosszúra nyúlt a lappangási idő, végül április 26-án láthatóvá váltak az első lisztharmattelepek.

A korai tünetmegjelenés már ekkor előrevetítette az idei lisztharmatjárvány kialakulását, azonban a virágzás kezdetére képződő inokulum tényleges tömege (ez határozza meg a fiatal szőlőbogyókra nehezedő fertőzési nyomás mértékét) attól is függ, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az aszkospóraszóródásból származó tünetek.

A tanácskozás vendégei nemcsak elméleti információkat kaphattak jelenlegi növényvédelmi helyzetről, hanem egy közös bonitálás során a gyakorlatban is elsajátíthatták azt az egyedülálló módszert, amellyel egészen pontosan feltérképezhető a primer fertőzésből származó tünetek előfordulási gyakorisága.

Az időjárási paraméterek rögzítésében nagy segítség az országos meteorológiai mérőállomás-hálózat, amely a BASF 2012 óta üzemeltet a www.szoloelorejelzes.hu webcímen. A rögzített adatokat feldolgozó előrejelző modellek iránymutatást adnak pl. a szőlő növényvédelmének tervezésében.

Természetesen ez csak az egyik pillére pontos előrejelzésnek, hiszen nem győzzük hangsúlyozni a szabadföldi megfigyelések jelentőségét. Jó példa erre a peronoszpóraveszély értékelése. Műszereink többsége idén május elejétől számos alkalommal jelezte a betegség elsődleges fertőzésének lehetőségét, amíg azonban nem jelennek meg a tünetek, csupán sötétben tapogatózunk a tényleges veszély megítélését illetően. Éppen ezért kollégáink a termelők minél naprakészebb tájékoztatása érdekében a 2016-os szezon során is folyamatosan készítik előrejelzéseiket írott és filmes formában.

A tanácskozáson dr. Füzi István és dr. Hoffmann Péter fejlesztőmérnökök tudományos igényű előadása végén általános alapelvek hangzottak el a szőlőlisztharmat elleni hatékony védekezésről:

1. Amíg nincs aszkospóraszóródás, nem érdemes védekezni.
2. Az aszkospóraszóródás és a tünetmegjelenés időszakában fokozott védekezés javasolt. A korai start és a védekezési időközök lerövidítése akkor válik indokolttá, ha ezt az aszkospórás fertőzés nyomán megjelenő tünetek koraisága és gyakorisága indokolja. (A tünetek példátlanul korai megjelenése miatt, 2016-ban ez négy Kumulus® S-sel [4,0 kg/ha] végzett védekezést jelent a fürtmegnyúlás időszakáig.)
3. A korai és intenzív beavatkozás elsődleges célja az indulófertőzés minimalizálása ezzel pedig a szőlőbogyókra nehezedő erős fertőzési nyomás megelőzése.
4. Közvetlenül a szőlőbogyók fogékony állapota, tehát a virágzás előtt célszerű elkezdeni a specifikus hatóanyagú készítmények használatát, ajánlatunk a Vivando® alkalmazása, 0,2 l/ha dózissal.
5. A maximális védelem elérése érdekében pedig különösen ajánlott egy hatóanyagcsoportot egy tenyészidőszakban lehetőleg csak egy alkalommal használni.

A randezvényről készült képeket megtekinthetik itt!

www.szoloelorejelzes.hu
www.agro.basf.hu

Szerző: Fotók: AgrárUnió

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom