Hazai liba- és kacsatermékek a Márton napi asztalra

Közeleg a Márton nap, a november 11-i ünnep elmaradhatatlan eleme a libapecsenye és az új bor, amelyet ilyenkor szokás először megkóstolni. Bár a Márton nap hagyománya Európa nyugati felében terjedt el leginkább, kevesen tudják, hogy Szent Márton kultusza már a honfoglalás előtt is virágzott hazánk területén. A hagyomány szerint Szent Márton egy álomban sietett Szent István király és az ország védelmére, a király tisztelete jeléül a zászlóira a hadvezér Márton képét festette. Így lett Szent Márton – Szűz Mária után – az ország második patrónusa.

Egymillió darab hízott liba

Miközben a kacsahús fogyasztása ma már nem tekinthető szezonálisnak, a libatermékek iránti kereslet még mindig elsősorban néhány ünnephez – Márton nap, karácsony, húsvét – köthető. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács közös körképe szerint az idén a hazai víziszárnyas-tartás és -feldolgozás növekedést mutat, bár az egyes fajokon belül a hasznosítási irányok termelési szintje és annak változása eltérő.

A lúd ágazaton belül ebben az évben eddig előállított és vágásra adott egymillió darab hízott liba - az élő tömege alapján – a tavalyi szinthez képest mintegy 8 százalékos növekedésnek felel meg. A leadott 1,2 millió húshasznosítású liba viszont 18 százalékkal marad el a múlt évitől. A hízott libamáj előállításában Magyarországnak vezető szerepe van, hazánkban termelődik meg a teljes, kóser elismertségű mennyiség, ez a termékpálya egyelőre tudja tartani a korábbi termelési szintet.

A kereslet sem egyenletes

A víziszárnyas termékek elsősorban exportra kerülnek (mintegy 80%-ban), és a hazai fogyasztás nagy része a vendéglátáson keresztül történik. Így a hazai piacon csak akkor keletkezik zavar, ha a madárinfluenza járványhelyzet miatt olyan alacsony szintű a termelés, hogy a preferált időszakban a hazai piacra nem jut elég áru. A libahúsfogyasztás szezonalitása miatt a kereslet sem egyenletes. A korábbi, Franciaországot is erősen sújtó madárinfluenza-járvány miatt jelentősen csökkent az árualap, ami kedvező piaci lehetőségeket nyújtott a magyar víziszárnyas ágazatnak, azonban a termelés szintjének felfutása jelenleg igen gyenge export-árakat eredményez.

S hogy mire érdemes figyelni, ha igazán jó liba-, vagy kacsapecsenyét sütnénk otthon?  A vásárlás során az áru megjelenése (frissesség, feldolgozás igényessége, csomagolás) mellett az áru származását sem árt szem előtt tartani. Hízott máj vásárlásakor arra is figyelni kell, hogy a beszerzés, illetve felhasználás között várhatóan mennyi idő telik el. Amennyiben a vásárlás után közvetlenül készítjük el a májat, akkor vásároljuk frissen, viszont, ha fagyasztásra van szükség, úgy vásárláskor érdemes inkább a fagyasztott, vagy feldolgozott (különböző pástétomok, elősütött) termékeket választani. A feldolgozóüzemekben használt berendezések minőségvesztés nélkül tudják elkészíteni a friss alapanyagot, míg a háztartásokban fellelhető eszközök erre kevésbé alkalmasak, roncsolhatják a máj szerkezetét, rontva ezáltal élvezeti értékét.

A magyar árunak kisebb a környezeti lábnyoma

A hazai liba- és kacsatermékek előnyei közé tartozik, hogy magas a biológiai értékük, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, jelentős mértékben és kedvező arányban tartalmazzák az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavakat, amelyeket a szervezet más úton nem képes előállítani. A kacsa- és libatermékek koleszterintartalma, illetve a belőlük készített ételek zsír- és energiatartalma jóval alacsonyabb, mint sok egyéb állati eredetű terméké, ugyanakkor zsírtartalmuk elegendő ahhoz, hogy más zsírok és olajok hozzáadása nélkül, önmagukban süthetők legyenek.

A hazai liba- és kacsatermékek mellett szól a fokozott élelmiszer-biztonság, amelyet az állományok folyamatos állatorvosi felügyelete, valamint a szigorúan ellenőrzött, jó minőségű takarmány garantál. A magyar árunak kisebb a környezeti lábnyoma, amit a rövid ellátási lánc is erősít. Amikor a járványhelyzet lehetővé teszi, az állományok nagyrészt szabadban (kifutón) tartózkodnak, így állatjóléti szempontból is kedvező körülmények között tartják őket.

Kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre

Rendkívül fontos, hogy az egyes termékpályák, hasznosítási irányok és technológiák termékei, a termelés és termék-előállítás sokszínűségét és hagyományait megőrizve, kontrollált módon, szabályozott formában az állatvédelmi szabályok teljes megvalósulása mellett jelenhessenek meg mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. A Baromfi Termék Tanács által 2010. évben megjelentetett Baromfi Állatjóléti Útmutató, Európában egyedülálló módon minden baromfifaj, valamennyi hasznosítási irányára kiterjedően tartalmazza a hazai és EU jogszabályokat, továbbá a kevésbé szabályozott területeken szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek betartása garantálja, hogy a Magyarországon előállított baromfifélék (köztük a lúd- és kacsatermékek) nemcsak ízletesek és biztonságosak, illetve jó minőségűek legyenek, de előállításuk során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre – áll a NAK sajtóközleményben.

Hirdetés