Az EU biogazdálkodása: 16,9 millió hektár 2022-ben

Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) által 2024. június 19-én közzétett adatok szerint 2012 és 2022 között szinte az összes uniós országban nőtt az ökológiai gazdálkodásra használt terület. A legélesebb bővülési ütem ebben az időszakban Horvátországban (+306%), Portugáliában (278%) és Bulgáriában (182%) volt.

Az ökológiai gazdálkodási területek legmagasabb aránya a teljes MHT-n belül Ausztriában (27%), Észtországban (23%) és Svédországban (20%) volt. Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodás részaránya 2022-ben 5 uniós országban volt 5% alatt, a legalacsonyabb Máltán (1% alatt), Bulgáriában és Írországban (mindkettő 2%).

Egyre több mezőgazdasági területen folytatnak biogazdálkodást

Az ökológiai termelésben részt vevő mezőgazdasági területek teljes területe – a továbbiakban: „ökológiai terület” – az EU-ban 2022-ben becslések szerint 16,9 millió hektár volt. Ezek a legfrissebb adatok megerősítik az ökológiai területek gyors és erőteljes bővülését. 2012 és 2022 között a becslések szerint 7,4 millió hektárral nőtt a terület, ami 79 %-os növekedésnek felel meg.

Ahhoz, hogy egy terület „ökológiai” minősítést kaphasson, át kell esnie egy átalakítási folyamaton, amely a terméstől függően 2-3 évig is eltarthat.

Bővítések bioterületeken szinte minden EU-országban

2012 és 2022 között szinte minden uniós országban nőtt a teljes bioterület. Horvátországban megnégyszereződött a terület ebben az időszakban, ami a legélesebb növekedési ütem az EU-n belül. Különösen gyorsan bővült Portugáliában (+278%), Bulgáriában (+182%), Franciaországban (+179%), Magyarországon (+145%), Romániában (+123%) és Olaszországban (+101%).

De melyik EU-országban van a legtöbb biotermelés? A teljes ökológiai terület Franciaországban 2022-ben 2,9 millió hektár volt (az EU összterületének 17,0 %-ának felel meg), ami a legmagasabb hektárszám az EU-országok között. Franciaország, Spanyolország (2,7 millió hektár bioterület), Olaszország (2,3 millió hektár) és Németország (1,6 millió hektár) mellett 2022-ben az EU teljes ökológiai területének egyértelmű többségét (56%) tette ki.

Farmtól az asztalig stratégia

Az Európai Bizottság Farmtól asztalig stratégiájának egyik fő célja az ökológiai gazdálkodási területek fejlesztésének ösztönzése. Célul tűzte ki, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági földterületeinek legalább 25%-át biogazdálkodás alá vonják.

2012 és 2022 között a teljes ökológiai terület aránya az EU teljes mezőgazdasági hasznosítású területén (MHT) 5,9 %-ról a becslések szerint 10,5 %-ra emelkedett. 2022-ben Ausztriában (27 %), Észtországban (23 %) és Svédországban (20 %) volt a legmagasabb ökológiai terület aránya a teljes MHT-n belül. Portugália, Olaszország, Görögország, Csehország, Lettország, Finnország, Szlovákia 2022-ben Dánia, Szlovénia, Spanyolország és Franciaország is 10% feletti részesedéssel rendelkezett. Ezzel szemben az ökológiai területek aránya 2022-ben öt uniós országban 5% alatt maradt; a legalacsonyabb Írországban (2%), Bulgáriában (2) %) és Máltán (1 %).

„Átállás alatt álló” és „teljesen átalakított” területek

Szinte az összes EU-országban az ökológiai területek túlnyomó többsége tanúsított (a továbbiakban: „teljesen átalakított”). 2022-ben az ökológiai területek több mint 90%-át teljesen ökológiaiként jelentették Máltán (noha ez az ország a legalacsonyabb ökológiai területről számolt be az összes MHT-n belül), Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Észtországban, Csehországban, Finnországban és Dániában. Németország és Ausztria bioterületre vonatkozó adatai nincsenek szétválasztva „átállás alatt álló” és „teljesen átalakított” területekre; csak a teljes szerves területet jelentik.

A tanúsított területek legalacsonyabb arányát Romániában (66 %), Görögországban (65 %), Bulgáriában (55 %) és Portugáliában (35 %) jegyezték fel, ami kiemeli a tanúsított területek további növekedési lehetőségét ezekben az országokban az elkövetkező években. Valójában a nemzeti támogatási intézkedések Portugáliában 2020 és 2022 között csaknem tízszeresére, 50 000 hektárról 491 000 hektárra növelték az „átállás alatt álló” bioterületet. A mezőgazdasági területek 2-3 éves átállási időszaka miatt az átállás alatt álló területek nagy aránya szükséges, hogy elkerüljük a minősített ökológiai terület növekedésének stagnálását.

Svédországban volt a legmagasabb az organikus gabona- és friss zöldségtermelés aránya

A gabonafélék ökológiai termelése – gabonatermesztésre, beleértve a vetőmagot is – az EU teljes gabonatermelésének továbbra is viszonylag kis részét teszi ki. Az uniós országok közül 2022-ben a legmagasabb arányt Svédországban (a teljes gabonatermelés 7,0 %-a), Észtországban (6,6 %) és Olaszországban (6,4 %) érték el. Szintén Svédországban volt a legmagasabb (19,2 %) az ökológiai friss zöldség termelés aránya a teljes zöldségtermelésben az EU országai közül, ezt követi Németország (11,4 %) és Olaszország (6,3 %). 

Nagy eltérések az ökológiai termelés fókuszában

Az EU MHT-t szántóföldi kultúrákhoz (főleg gabonafélék, gyökérnövények, friss zöldségfélék, zöldtakarmány és ipari növények), állandó gyepek, (legelők és rétek) és állandó növények és bogyók, olajfaligetek és szőlőültetvények) használják. 2022-ben 12 EU-országban az összes ökológiai területnek több mint fele bio szántóterületről származott. Konkrétan, Finnországban (98 %), Dániában (80 %), Svédországban (77 %) és Lengyelországban (73 %) az ökológiai szántóföldi növények tették ki a teljes ökológiai termőterület túlnyomó részét.

11 EU-országban az összes ökológiai terület több mint fele biolegelőkről és rétekről származott. Írországban (88 %), Csehországban (81 %) és Szlovéniában (79 %) az ökológiai legelők és rétek tették ki a teljes ökológiai terület zömét.

Míg az ökológiai ültetvényekkel termesztett területek egyetlen uniós országban sem tették ki a teljes ökológiai terület túlnyomó részét, 6 EU-tagállamban, köztük Cipruson (38%), Máltán (36%) és Spanyolországban (30) továbbra is 20% felettiek.

Az ökológiai állandó növénykultúrák a teljes ökológiai terület kevesebb mint 5%-át tették ki 16 EU-országban.

Ökológiailag tenyésztett szarvasmarhafélék, juhok és kecskék

Egyre több szarvasmarhát, juhot és kecskét tenyésztenek ökológiai módszerekkel egy olyan időszakban, amikor az EU állatállománya csökken. 2022-ben 5,4 millió szarvasmarhát tartottak ökológiailag egy 74,8 milliós szarvasmarha-állományban (ami 7,2%-nak felel meg), szemben a 2018-as 77,8 milliós uniós állományból származó 4,3 millió szarvasmarhával (ez 5,5%-nak felel meg). Hasonlóképpen, 2022-ben 1,0 millió tehenet tartottak ökológiailag (az EU tehénállományának 4,9 %-a), 6,1 millió juhot (az EU állományának 10,4 %-a) és 1,4 millió kecskét (az EU kecskeállományának 12,7 %-át).

Szarvasmarha, juh és kecske, ezek legeltetett, kérődző állatok, amelyek megemésztik a növényi alapú takarmányt. Más állatállomány, különösen a sertés, nem kérődzők. Általában magasabb az ökológiailag legeltetett állatok aránya, mint a nem legeltetett állatoké. 2022-ben például Észtországban (44%), Csehországban (41%), Ausztriában (36%), Görögországban (35%) és Lettországban (34%) a juhok és kecskék 30–45%-át tenyésztették ökológiai módszerekkel. Hasonlóképpen, Görögországban a szarvasmarhafélék körülbelül 46%-a volt bio. Görögországban volt a legmagasabb az ökológiai tejelő tehenek aránya (31%), ezt követi Ausztria (22%) és Svédország (18%). Az ökológiailag tenyésztett sertések aránya 2022-ben jóval alacsonyabb volt, a legmagasabb Luxemburgban (5%), Franciaországban és Dániában (mindkettő 4%).

Forrás: ec.europa.eu/eurostat