TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 66.763,18 Ft (tonna)
Napraforgómag: 148.008,84 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 69.737,71 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.016,91 Ft (tonna)
Repcemag: 171.742,02 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.934,45 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 391,11
USD: 359,51
CHF: 404,72
GBP: 464,38
Hirdetés
A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak

A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak

Hírek - 2024.06.17

A legújabb haltani kutatási eredményekről, a horgászturizmus helyzetéről, valamint az idegenhonos halfajok hazai természetes vizekben betöltött szerepéről is szó volt a Magyar Haltani Társaság XX., jubileumi konferenciáján a Debreceni Egyetemen. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke által szervezett tudományos rendezvényen 24 előadás hangzott el, amelyeket szakmai vita követett.

A XX., jubileumi Magyar Haltani Konferencián a Tisza-tó, a Holt-Tisza, a Hortobágy-Berettyó és a Közép-Tisza-vidéki holtmedrek halfaunájának helyzetéről, a vizsgált vizes területek halpopulációinak diverzitásáról és a megváltozott klíma hatásairól számoltak be a szakemberek.   
A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak
- A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának az oktatási és kutatási tevékenység mellett feladata, hogy teret biztosítson a szakmai rendezvényeknek. Szeretnénk, hogy az agrárium szereplői minél gyakrabban keressenek bennünket annak érdekében, hogy segítsük a szakmai tapasztalatcserét, a párbeszédet, rögzítve azt, hogy a Debreceni Egyetem a mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatásokkal és tudományos eredményeivel az ágazat rendelkezésére áll. Éppen ezért, mint ahogy a Magyar Haltani Társaság alakulóülésének és az első konferenciájának, úgy a XX. konferenciának is örömmel adunk helyet – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak
A szakmai szervezet jubileumi rendezvényén elhangzott, hogy az elmúlt húsz év legszembetűnőbb változása a melegedő klíma miatti száradozás. Az új időjárási körülmények között gyorsabban párolognak a természetes vizek, aminek hatására hatalmas esőzések alakulnak ki, amelyek többek között villámárvizeket is okoznak, továbbá megfigyelhetők a kisebb vizek kiszáradása. 
A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak
- A folyók, tavak, patakok esetében az egy-két fokos melegedés hatalmas veszélyeket rejt, például a halak szaporodási ciklusának eltolódását is okozhatja. A melegedő vizes élőhelyeken emellett nagyon intenzíven megjelentek az idegenhonos halfajok. Délről és keletről olyan fajok, mint a gébfélék eddig nem tapasztalt élénk terjeszkedésbe kezdtek. Fontos azonban megkülönböztetni az idegenhonos és az invazív halfajokat. Az egykor invazív ezüstkárász például mára „berendezkedett” hazánkban. Az idegenhonos halak azonban táplálékkonkurensei is lehetnek a hazai halfajoknak, de ragadozókként is veszélyeztethetik a hazai halfaunát – emelte ki Nagy Sándor Alex.
A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak
A Magyar Haltani Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar tudományos főmunkatársa hozzátette: napjainkban az amúrgéb az a halfaj, amely valamennyi őshonos halfajunkat veszélyezteti, elsősorban a táplálékszerzés területén. A vizes élőhelyek közül a keleti országrész természetes vizeit fenyegeti elsősorban a száradozás, és ma már hazánkban is nyilvántartják az időszakos vizeket.  

Juhász Lajos, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője, a Magyar Haltani Társaság alelnöke ünnepi beszédében felidézte a szakmai szervezet két évtizedes munkáját.    
A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak
- A Magyar Haltani Társaság a tudományág kutatóinak és a hazai vizeinkért, halainkért tenni akaró szakemberek szervezete, amelynek van története és jövője is. Az elmúlt húsz évben Debrecenben és Tiszafüreden megszervezett konferenciákon mindig a vizes területek halfaunájának legfontosabb kérdéseivel foglalkoztunk, ahogy tesszük azt ma is. A legszélesebb kört próbáltuk megszólítani, így a Debreceni Egyetem kutatói mellett a tudományos ülésen a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrárminisztérium, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a haltani társaság szakemberei is részt vettek – tette hozzá Juhász Lajos. 

A hazai halfajok védelméről és jövőjéről tanácskoztak


A konferencián a csupasztorkú géb elterjedése, a sügér ketreces nevelésének tapasztalatai és a lápi póc populációk feltérképezésének eredményei mellett szó volt az idegenhonos halfajok jogszabályi státuszáról, az inváziós fajok terjedésének kockázatairól, a megfékezésükre tett intézkedésekről és a vízi élővilágra, valamint a tógazdálkodásra gyakorolt hatásairól is.




Forrás: DE. Sajtóközpont - ÉE

Címkék: debreceni egyetem, halgazdálkodás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megjelent a fiatal erdők állománynevelését támogató pályázati ...

Csaknem 4 milliárd forint keretösszeggel megjelent a Fiatal erdők állománynevelésének támogatása elnevezésű ...