Az édesburgonya egyik legjelentősebb vírusbetegsége az édesburgonya klorotikus törpülés vírus

A Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus zárlati károsító a 2019/2072/EU rendelet II. melléklet A. részében található, továbbá szerepel az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es listáján.

Világszerte előfordul, egyes dísznövényeket is fertőz

Az SPCSV vírus világszerte előfordul: Európán kívül Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, valamint Óceánia valamennyi édesburgonya-termesztő régiójában. Európában először 2002-ben Spanyolországban írták le a vírust, majd 2020-ban Portugáliában, 2022-ben Belgiumban, Görögországban és Hollandiában is igazolták a jelenlétét. Magyarországon először 2020-ban a Dél-Alföldön mutatták ki édesburgonya-gumókból. 

Legfontosabb gazdanövénye az édesburgonya (Ipomoea batatas). Továbbá fertőzi a dísznövények közül a kerti mályvarózsát (Alcea rosea), valamint a nagyvirágú préritárnicsot vagy másnéven liziantuszt (Eustoma exaltatum ssp. russellianum) is.

SPCSV vírus okozta tünetek: csökkent értékű gumó és levélelszíneződés  

Képes kölcsönhatásba lépni más növénykórokozó vírussal

A vírus veszélyessége abban rejlik, hogy képes kölcsönhatásba lépni más növénykórokozó vírussal, például az SPFMV (Sweetpotato feathery mottle virus) vírussal. A két vírus között fellépő kölcsönhatás (ún. „szinergikus reakció” vagy „komplex vírusbetegség”) a fertőzött növényben az SPFMV vírusrészecskék gyors felszaporodásához vezet, amely a Sweetpotato virus (SPVD) betegséget eredményezi. Az SPVD tünetei súlyos satnyaság és sárgulás, amely terméscsökkenést okoz.

Súlyosabb tünetek közé tartozik a terméscsökkenés vagy a satnyulás

A vírus okozta tünetek az édesburgonya levelein és a gumón is megfigyelhetőek.  Az SPCSV vírus tünetei az édesburgonya esetében földrajzilag eltérőek lehetnek. Előfordulhat az alsó vagy a középső levelek lilás vagy sárgás színváltozása, a vírusokra jellemző mozaikos elszíneződés és a kör alakú klorotikus foltok megjelenése, de a levélerek enyhe sárgulása és duzzadása és/vagy besüppedése is megfigyelhető.

Súlyosabb tünetek közé tartozik a terméscsökkenés vagy a satnyulás. Egyes tüneteket akár tápanyaghiány vagy környezeti hatások is okozhatnak, de jelenlétük miatt a vírusfertőzés gyanúja is fennáll. A vírust csak laboratóriumi körülmények között, molekuláris diagnosztikai módszerrel lehet azonosítani, különös tekintettel arra, hogy akár tünetmentesen is jelen lehet a gumókban vagy az állományban.

Fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön is

A vírus terjedhet fertőzött gumóval vagy palántával, sőt fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön is. Nagyobb távolságra fertőzött területről származó édesburgonya-gumókkal képes eljutni.

A vírus képes vektorokkal: üvegházi molytetvekkel és levéltetvekkel is terjedni. A vírus eddig ismert vektorai: Bemisia afer (BEMIAF), Bemisia tabaci (BEMITA), Trialeurodes abutiloneus (TRIAAB).

Be kell jelenteni

Az édesburgonyát fenyegető SPCSV vírus a vonatkozó EU rendelet (2019/2072 számú végrehajtási rendelet)  II. mellékletének A. részében található jegyzékben felsorolt zárlati károsító, így ezen kórokozó esetében is be kell jelenteni a károsító gyanúját a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalnak.

A növényegészségügyi bejelentésekről és a formanyomtatványról további információk a Nébih honlapján olvashatóak.

A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:

• vírusmentes, ellenőrzött vetőgumó és megbízható forrásból való szaporítóanyag beszerzése
• jó tápanyag-ellátottság biztosítása, a növény megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok közötti nevelése, a vegetatív és generatív részeinek egyensúlyban tartása
• vektorok (levéltetvek, üvegházi molytetvek) elleni védekezés 
• a tünetes növények eltávolítása
• higiéniai eljárások alkalmazása mind a személyi állomány, mind az eszközök vonatkozásában
• mechanikai eszközök fertőtlenítése
• rezisztens vagy toleráns fajták használata

Édesburgonyában nincsenek engedélyezett növényédőszerek, szükséghelyzeti engedélyek kérvényezhetőek vagy biológiai növényvédelem alkalmazható a kártevők ellen.

A károsítóról további információk az EPPO honlapján találhatóak.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy az édesburgonya klorotikus törpülését okozó vírus csak a növényeket károsítja, az emberi egészségre nem veszélyes, az étkezési célú batátagumók fogyasztása nem kockázatos.