Hét hónapos csökkenés után márciusban emelkedik a FAO élelmiszerár-indexe

A FAO élelmiszerár-indexe, amely a globálisan forgalmazott élelmiszer-termékek nemzetközi árának havi változásait követi nyomon, márciusban átlagosan 118,3 pontot ért el, ami 7,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél – adta hírül honlapján az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Egyéves csúcson a növényi olajár-index

A FAO növényi olajár-indexe vezette a márciusi emelkedést, 8,0 százalékkal nőtt februárhoz képest, és egyéves csúcsot ért el, miközben a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolaj jegyzései mind emelkedtek. A pálmaolaj nemzetközi ára emelkedett a vezető termelő országok szezonálisan alacsonyabb kibocsátása és Délkelet-Ázsia szilárd belső kereslete miatt, míg a szójaolaj árai kilábaltak a többéves mélypontról, amit a bioüzemanyag-ágazat erőteljes kereslete fokozott, különösen Brazíliában és az Egyesült Államokban. A napraforgó- és a repceolaj ára is fellendült márciusban, a növekvő globális importkereslet közepette. Ezen túlmenően a magasabb kőolajárak is hozzájárultak a növényi olajok jegyzéseinek emelkedéséhez.

A sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben

A FAO tejár-indexe hatodik egymást követő hónapban emelkedett, 2,9 százalékkal magasabb, mint februárban, a sajt- és vaj világpiaci árának emelkedése miatt. Márciusban a sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben, ami az ázsiai importkereslet stabilitását, a tavaszi ünnepekhez vezető nyugat-európai belső eladások növekedését, valamint Óceánia szezonálisan visszaeső termelését tükrözi. A mérsékelt ázsiai kereslet ellenére a nemzetközi vaj ára tovább emelkedett márciusban, elsősorban a szilárd szezonális kereslet és a némileg szűkülő európai készletek miatt. Ezzel szemben öt hónap egymást követő emelkedés után a teljes tejpor nemzetközi árai csökkentek, mivel a globális importkereslet mérséklődött annak ellenére, hogy Óceániában szezonálisan csökken a termelés. A sovány tejpor ára is csökkent, mivel a piacok csendesek maradtak, alacsonyabb spot kereslet mellett.

Estek a juhhús nemzetközi árai

A FAO húsárindexe is emelkedett, 1,7 százalékkal az előző hónaphoz képest. Márciusban emelkedtek a baromfihús nemzetközi árai, amit a vezető importáló országok folyamatos importkereslete támasztott alá, annak ellenére, hogy a bőséges készleteket többnyire a főbb termelő országokban tapasztalt madárinfluenza-járványok csökkenése tartotta fenn.

A sertéshús ára is emelkedett, elsősorban a húsvéti ünnepek előtti megnövekedett belső keresletnek köszönhetően, annak ellenére, hogy különösen Nyugat-Európában nőtt a kínálat. A szarvasmarhahús világpiaci ára márciusban tovább emelkedett, elsősorban a vezető importáló országok megnövekedett vásárlásai miatt. Ezzel szemben a juhhús nemzetközi árai már a második egymást követő hónapban estek, főként a szezonális szintet meghaladó kínálat megugrása miatt, különösen Ausztráliából.

A gabonaárindex csökkent

A FAO Gabonaárindex 2,6 százalékkal csökkent, átlagosan 20 százalékkal a 2023. márciusi érték alatt. A csökkenés hátterében a búza világpiaci exportárainak csökkenése áll, amely az Európai Unió, az Orosz Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok közötti – Kína lemondott vásárlásaival is alátámasztott – továbbra is erős exportverseny miatt mérséklődött. A kukorica exportárai márciusban emelkedtek, részben az ukrajnai logisztikai nehézségek miatt. Az egyéb durva szemek esetében az árpa világpiaci ára csökkent, míg a ciroké nőtt márciusban. A FAO összrizs árindexe 1,7 százalékkal csökkent a visszafogott globális importkereslet miatt.

Cukorárak a világpiacon

A FAO cukorárindexe 5,4 százalékkal csökkent februárhoz képest, aminek fő oka a 2023/24-es indiai cukortermelési előrejelzés felfelé módosítása és a thaiföldi betakarítás ütemének javulása. A Brazíliából érkező nagy export is nyomta a cukor világpiaci árát. A Brazíliában a terméssel kapcsolatos továbbra is fennálló aggodalmak, amelyeket negatívan befolyásoltak az elhúzódó száraz időjárási viszonyok, tovább rontották a szezonális tendenciákat, és korlátozták az árak csökkenését. A világpiaci cukorárak csökkenésének megfékezéséhez a magasabb nemzetközi kőolajárak is hozzájárultak.

A világ gabonatermelése nőtt 2023/24-ben

 A FAO április 5-én egy új Gabonakínálati és Kereslet-tájékoztatót is kiadott, amely 2841 millió tonnára emelte a világ 2023/24-es gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését, tükrözve a nagyobb kukorica-, rizs- és búzatermelésre vonatkozó várakozásokat. A globális gabona-felhasználást 2023/24-ben 2828 millió tonnára becsülik, ami 1,3 százalékos növekedés a 2022/23-as szinthez képest. A világ gabonakészletei az előrejelzések szerint 894 millió tonnával zárják a 2024-es szezont – ez 2,3 százalékos növekedés az év elejéhez képest, ami a világ gabonakészletének 31,0 százalékos felhasználási arányát jelzi.

Az előrejelzések szerint a gabonafélék világkereskedelme az előző évhez képest 1,7 százalékkal 485 millió tonnára emelkedik 2023/24-re. A durva szemek nemzetközi kereskedelme 2022/23-tól várhatóan bővülni fog, míg a búza és rizs kereskedelme valószínűleg csökken.

A FAO a 2024-es globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzését is módosította, amely jelenleg 796 millió tonna, ami 1,0 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

A durva szemű növények esetében a vetés hamarosan megkezdődik az északi féltekén, míg az egyenlítőtől délre már megkezdődött a betakarítás. Míg Argentína kibocsátása várhatóan fellendül a 2023-as aszály által kiváltott eredmény után, Brazíliában és Dél-Afrikában kisebb termelés várható.

Forrás: fao.org