Örökerdők – Visegrádi Erdészet, Erdőanyai-völgy

Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, a horizontális és vertikális erdőszerkezet változatossága, a vegyeskorúság, az elegyesség, a válogató (szálankénti vagy kiscsoportos) erdőművelés, a famatuzsálemek és a holtfa mint fontos élőhely védelme. Cél a kiváló minőségű és optimális nagyságú fakészlet kialakítása, fenntartása, a természeti értékek és a tájkép védelme, az élményt és felüdülést nyújtó, vonzó és változatos erdőkép fenntartása.

Új szemléletű kezelés

Az örökerdők új szemléletű kezelése, főként a megsegítendő javafák és a kivágandó fák kijelölése komoly szakmai feladatot jelent a szakemberek számára. Amint arról a Pilisi Parkerdő Zrt. a honlapján beszámol, ezért folyamatosan követik a külföldi partnerek tapasztalatait, és kiemelt figyelmet fordítanak erdész szakembereik, fakitermelőik progresszív továbbképzésére –  erre ad alkalmat például az évente megrendezett jelölőversenyük. Az elmúlt fél évszázad során szerzett tapasztalataiknak köszönhetően évente számos tanulmányutat vezetnek folyamatos erdőborítással kezelt területeikre külföldi és belföldi szakmai csoportok részére egyaránt, jellemzően a Visegrádi Erdészetnél található Erdőanyai-völgyben, a Pilisszentkereszti Erdészetnél a Pilis-tetői örökerdőben, a Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutató Területen,  valamint a Budapesti Erdészetnél a Hárs-hegyi örökerdőkben.

Visegrádi-hegység, Erdőanyai-völgy

A visegrádi Erdőanyai-völgy bükköseiben dr. Madas László által megkezdett, 1954 óta folyó szálalóvágásos gazdálkodás bizonyítja, hogy mire képes az erdő, ha nem termelik le 100-120 éves korában, hanem a javát tovább gondozzák – olvasható a Pilisi Parkerdő honlapján. – Az elmúlt 50 év alatt látványos átalakuláson ment végig a terület: miközben a 15 hektáros erdőrészben az egyes értékes fák átlagos térfogata megháromszorozódott (1,8 m3-ről 5,5 m3-re nőtt), a terület 40%-a természetes úton felújult. Így megvalósult a folyamatos erdőborítás, azaz a kivágandó fák körül még a kivágás előtt olyan újulat fejlődik, amely a fák lombkoronájának talajt védő, mikroklímát megőrző szerepét azonnal helyettesíti. A kísérleti gazdálkodás évtizedei alatt olyan szakembercsapat nőtt fel, amelyik magas szakmai színvonalon képes megoldani a természetközeli erdőgazdálkodás nagyon igényes feladatait. Az Erdőanyai szálalóerdőben alkalmazott módszerek napjainkra általánossá váltak, és meghatározzák a Pilisi Parkerdő más erdészeteinél folyó szakmai munkát.

Folyamatos borítást biztosító erdőkezelés

A Pilisi Parkerdő 2007-ben indította el két szálaló tömbben a folyamatos borítást biztosító erdőkezelést, Pilismarót és Esztergom határában. Az egyik a Fekete-hegy észak-nyugati részén elhelyezkedő, 237 hektár nagyságú szálalótömb, amelyet 115 hektárnyi, faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú terület egészít ki, így az összesen 352 hektárnyi folyamatos borítású terület szervesen kapcsolódik a Pilisszentkereszti Erdészetnél lévő Pilistetői Örökerdőhöz. Az áttérés célja, hogy a természetes folyamatokra építve változatos állomány- és korosztályszerkezetű, gazdag fafajösszetételű, magas természetességű erdőállományok kialakulását segítsék elő. A másik a hoffmani szálalótömb (101 hektár), melyet a Visegrádi-hegységben a Hoffmann-kunyhó mellett alakított ki az erdészet. A jó termőhelyi adottságokkal rendelkező területen meghatározó a gyertyános-bükkös. Az itt folyó erdőkezelés nemcsak erdővédelmi és természetvédelmi, hanem közjóléti szempontból is jelentős, hiszen a terület kedvelt turisztikai célpont.

Pilismarót közelében a már bemutatott tömbökön kívül, az összegyűlt tapasztalatoknak és a tanulmányutakon látott jó példáknak köszönhetően további területeken vezetik be a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást. Így az erdőtervi nyilvántartás alapján jelenleg már 3.363 hektáron folyik örökerdő-gazdálkodás, és a folyamatos erdőborítást szolgáló területek aránya meghaladja az erdészet területének 70%-át.

A Szentendrei Erdészetnél 277 hektár szálaló üzemmódú terület található, zömmel a Lom-hegy északi, Sikáros felé néző lejtőin, amelyet a túrázók gyakorta látogatnak. Az üzemmód bevezetésére a 2010-től érvényes erdőtervben került sor. A szálaló üzemmód mellett 330 hektár átalakító üzemmódú és 727 hektár faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú terület is található az erdészet kezelésében.