A rozmaring szaporítása - Minden, amit tudnod kell!

Mit érdemes tudni a rozmaringról?

A rozmaring a mediterrán övezetből származik, ott már az ókorban is kedvelt fűszernövény volt. Innen terjedt el és honosodott meg az európai kontinensen a termesztési határain belül. A szerzetesek kertjeiben állandó növény volt.

A rozmaring az árvacsalánfélék családjából származik, így közeli rokonai közé tartozik a bazsalikom, a zsálya, az oregánó és a menta is. Illatos, örökzöld félcserjét nevel ki, rajta keskeny hosszúkás levelekkel, melynek szélei lehajlók, fonáka pedig finoman szőrözött. Virágai lilás világoskék színben pompáznak, melyet a beporzók szívesen látogatnak.

Nevének eredetéről sokáig viták folytak, végül megállapodtak a „ros marinus” szavak összeolvasztásában, melynek magyar jelentése tengeri harmat, a rozmaring származási helyére utalva. A rozmaringot régebben a szerelem jelképeként tartották számon. A pár hűségét és szerelmének erősségét jelképezte, így az esküvők díszitőnövénye volt.

A rozmaring nemcsak illatos és ízletes fűszer, de gyógyhatást is tulajdonítanak neki

Ízület és izomfájdalommal rendelkezők számára a rozmaringolaj maga a megváltás lehet. Az olaját fürdővízbe keverve frissítő, élénkítő hatású. Emésztőrendszeri panaszok ellen is indokolt lehet a használata.

A rozmaring mint fűszer

A háziasszonyok egyik kedvelt fűszernövénye, mely húsokhoz adva, köreteket ízesítve feldobja az ételeinket. Átható, kissé kesernyés, gyantás íze összetéveszthetetlen ízélményt ad a fogyasztójának. Leveleit frissen és szárítva is felhasználhatjuk, így egész évben alapanyagot szolgáltathat nekünk. Szárítva, morzsolva, jól zárható edényben tároljuk, hogy ne veszítse el az illatát. Erőteljes aromája miatt lehetőleg az adagolását óvatosan végezzük, mert elnyomhatja a többi fűszer ízét.

Tudtad-e?

Azt a tényt mindenki ismeri, hogy a nyelvünkkel csak négy ízt tudunk megkülönböztetni, a sósat, az édeset, a keserűt és a savanyút. A többi íz érzékelését azonban az orrunk szaglóidegeinek köszönhetjük, mivel azok egészen a szájpadlásunkig érnek, ezért úgy érzékeljünk, mintha a szánkban éreznénk az ízt. (Dr. Seitz, 2005)

Hogyan neveljek rozmaringot?

A fűszerágyás a kertünk egyik legértékesebb része. Nemcsak nekünk szolgáltat alapanyagot az ételeinkhez, de a beporzóknak eledelt, a kertünk lakóinak pedig otthont biztosítanak a fűszerek buja bokrai. Felhasználásának számos előnye miatt kerüljön be a fűszerkertbe a rozmaring is, nem fogjuk megbánni.

Nem túl igényes a környezetére, azonban a napfényes helyeket szereti, a túlöntözésre pedig igen érzékeny. A laza, homokos, jó vízáteresztő képességű talajokat kedveli. Mint a legtöbb fűszernövényt, így a rozmaringot sem szabad intenzíven trágyázni, mert ugyan erőteljesebben fog növekedni, de közben elveszítheti az aromás illatát és ízét.

Ha nincs hely a kertben, akkor sem kell csüggedni, mivel a rozmaringot kiválóan lehet nevelni cserépben is, így a teraszra és az erkélyre is biztonsággal elhelyezhetjük. A cserépben tartott rozmaring jóval kisebb lesz, mint a szabadföldbe ültetett, de tömörebb cserjét fog kinevelni. Habár télálló növény, az edényben tartott rozmaring fagyérzékeny, ezért télen hűvös, fagymentes helyiségben teleltessük. Az első éves rozmaringokat is megkínozhatják a téli fagyok, érdemes cserépben tartani legalább két éves koráig.

Rozmaring a növénytársításban

Megfigyelések alapján megállapítható, hogy egyes növények jobban fejlődnek bizonyos növények társaságában. Ezt az előnyt érdemes kihasználni a veteményes tervezésekor. A rozmaring legjobb barátai közé tartozik a sárgarépa és a cékla. Feltehetően a rozmaring az említett növények kártevőit űzi el az erőteljes illatával.

A ROZMARING SZAPORÍTÁSA - MÓDSZEREK

Ha megnövekedett a rozmaringszükségletünk, vagy csak ajándéknak szeretnénk szánni, akkor van egy jó hírem. A rozmaring szaporítása nagyon egyszerű és több módszer közül is választhatunk.

A rozmaring szaporítása magról

A magról vetés a rozmaring legkevésbé gyakori szaporítási módja, melynek az az egyszerű oka, hogy rettenetesen lassan csírázik. Hónapokig is eltarthat, mire a szégyenlős kis növény kidugja a fejét a földből. Ha elég türelmesnek érezzük magunkat hozzá és szeretjük a kihívásokat, akkor a vetés előtt áztassuk be a magokat pár órára vízbe, ezután tápanyagban gazdag talajba dugjuk a magjait, amelyet vékony réteg földdel fedjünk le. Mindezt kora tavasszal tegyük meg, hogy nyárra legyen miről gondoskodnunk. Folyamatos öntözés mellett belátható időn belül, de a türelmünk végső határán kibújnak az ifjú rozmaringok. Ha szerencsések vagyunk és kicsi növények büszke szülei lettünk, akkor a nyár elején ritkítsuk meg a kis állományunkat.

A rozmaring szaporítása dugványozással

A dugványozás egy jóval barátságosabb és kevesebb türelmet igénylő szaporítási módja a rozmaringnak, de ehhez is idő szükséges. A kis bokor legfiatalabb hajtásaiból vágjunk le egy éles eszközzel körülbelül 10 centiméteres ágakat.

A rozmaring gyökereztetése vízben:

Az alsó néhány emelet levelet távolítsuk el, ami belelógna a vízbe. A kis hajtásokat tegyük egy gyökereztetésre alkalmas edénybe. Én mindig áttetsző edényt választok ehhez a feladathoz, mert olyan jó nézni, ahogy napról napra nőnek a gyökerek, és így nyomon is követhetjük a növény fejlődését. A rozmaringhajtások 2-3 hónap alatt elegendő gyökeret fejlesztenek ahhoz, hogy elültessük őket egy cserépbe. Használjunk tápanyagdús, jó szerkezetű talajt az ültetéshez. Az első évben érdemes a kis növényeket bent teleltetni és a következő évben ki lehet ültetni szabadföldbe, a végleges helyére.

A rozmarong gyökereztetése cserépben:

A rozmaringdugványt tehetjük egyből cserépbe is. Ehhez is a legjobb minőségű, jó porozitású, tápanyaggal jól ellátott talajra van szükség. Érdemes a kiültetett rozmaringot takarni egy zacskóval, hogy jobb legyen a mikroklímája, és könnyebben meg tudjon gyökeresedni. Helyezzük a cserepeket napsütötte helyre, hogy egész nap tudjanak napozni a kis rozmaringok. Minden nap szellőztessünk a zacskó alatt, de ki is lyuggathatjuk finoman, hogy levegőhöz jussanak a növények. Ha már meglátjuk az új hajtásokat, akkor megszabadulhatunk a csúnya műanyagtól. Ha kinövik a helyüket a kis rozmaringok, akkor ültessük át nagyobb edénybe, amíg eljön a következő év tavasza, amikor is kikerülhetnek a végleges helyükre, a fűszerkertbe.

A rozmaring szaporítása bujtással

A bujtás igen gyakori szaporítási mód a fásodó szárú kis cserjéknél. Keressünk az anyanövényen egy hosszabb, kellően rugalmas hajtást, amely nem törik el a művelet elvégzése során. Óvatosan hajlítsuk le a hajtást a talajszint alá, de előtte a bujtás helyén távolítsuk el a növényről a leveleket és finoman vagdossuk be a kérget, hogy elősegítsük a gyökeresedést. A ledugott résznél rögzítsük a növényt a talajba egy kampóval. A rögzítésen túl az új növénynek szánt rész legalább 5-7 centiméterre nyúljon ki a talajból. Ha a bujtatott rozmaring már új hajtásokat hoz, akkor leválaszthatjuk az anyanövényről és átültethetjük egy másik cserépbe.

Ugye milyen egyszerű a rozmaring szaporítása? Te melyik módszert próbálnád ki?