Döbbenetes hír érkezett a Földközi-tenger térségéről
Hírek - 2023.05.14
Bár első hallásra különösnek tűnik, de a múltat hívták segítségül a kutatók, hogy megtudják, miképp fognak reagálni a Mediterráneum, vagyis a Földközi-tenger térségének erdői a jövő klímájára.
Miért lényeges ez? Mivel ezek az erdők biológiai sokféleségükben is rendkívül fontosak, emellett számos ökoszisztéma-szolgáltatással segítik a mindennapjainkat: szabályozzák a térség klímáját és vizeit, gátolják a talaj erózióját, fát és élelmet adnak.
A Heidelbergi Egyetem kutatói Görögország északkeleti régiójából, a történelmi korokból híres világörökségi helyszín Filippi közelében egy tőzegláp üledékmintáit, az azokban található virágporszemcséket elemeztek, amelyekben 500 ezer évre visszamenőleg követték, mi történt az itteni élővilágban és klímában.
A Nature Communications folyóiratban közzé tett eredmények részletezték e múltbéli változásokat és azok következményeit. A minták pollentartalmának összetétele s a geokémiai adatok alapján megismert csapadékviszonyok egy ütemre változtak. Az adatokból a Dr. Andreas Koutsodendris vezette csoport kimutatta, hogy amint a csapadék egy bizonyos határérték alá csökkent, pár évtized alatt az erdők helyét füves puszta vette át.
„A múltban elegendő volt a 40–45 százalékos csapadékmennyiség-csökkenés ahhoz, hogy az erdők természetes úton átalakuljanak sztyeppévé”
– magyarázta a kutató. Ez a szakemberek szerint azt is jelenti, hogy a közeli jövőben hasonló sors várhat a Mediterráneum erdőire, ha semmit se teszünk a védelmük érdekében. A 2 Celsius-fokos felmelegedés a térségben átlag 30 százalékkal kevesebb csapadékot jelent majd a számítások szerint, így a terület erdői kritikus helyzetbe kerülhetnek. Azt se feledjük, hogy a csökkenő csapadékkal az erdőtüzek lehetősége is drámaian megugrik.
(Fotó: Rafael Sampaio/Pixabay)
Címkék: földközi-tenger, mediterrán, erdők, kutatás, klíma, jövő, sztyeppe, erdőtűz
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
FURRIER: a forgózsámolyon túl
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
